“Gyuszi, miért nem írsz már egy szép operát?”

Kesselyák Gergely
Kesselyák Gergely - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Bartók az utcán, A trubadúr a Jégcsarnokban. Összeállt a Bartók Plusz Operafesztivál programja. Interjú Kesselyák Gergellyel, a fesztivál ügyvezetőjével.

Ismét lesz Operafesztivál Miskolcon – a június 12 és 21 közötti rendezvénysorozat jegyeit már árusítják. A fesztivál ügyvezetőjét, Kesselyák Gergelyt kérdeztük.

– Az előző években Budapesten volt az operafesztivál beharangozó sajtótájékoztatója. Ebben az évben ez miért maradt el?

Kesselyák Gergely: Egyszerű oka van: időhiány. Mostanában nagyon sokat dolgozom. Naponta, kétnaponta Aidát dirigálok az Operaházban, Szörényi Levente 70 éves születésnapi koncertjére készülök, máskor Pécsre utazom. Emiatt nagyon nehéz lett volna Kriza Ákossal, Miskolc polgármesterével időt egyeztetni, hiszen a sajtótájékoztatón ő is részt vett minden évben. De szerintem nem óriási veszteség, hogy sajtótájékoztató helyett sajtóközleményt adtunk ki. Aki pedig megkeres minket, szívesen állunk a rendelkezésére.

– De azért lesz operafesztivál.

Kesselyák Gergely: Igen, fesztivál lesz, talpra álltunk újra. Nem akarom és nem is tudom eltitkolni, hogy nagyon nehezen állunk évről évre össze. Azonban az elmúlt 4 év során most sikerült először beszélnem Balog Zoltán miniszterrel az operafesztivál ügyéről. És bár még nincsenek publikus híreim, de úgy érzem, meg tudtam győzni őt a fesztivál fontosságáról, és őszinte támogatásáról biztosított. Nem akarom elkiabálni, de úgy érzem, hogy 2016-tól jobbra fordulhat valahogy a sorsunk. Én úgy gondolom, hogy tényleg nem a városnak kellene mélyebben a zsebébe nyúlnia. Ezt elmondtam a miniszternek is, mert nem csak itthon nagy a szám. A világon sehol nem az adott város finanszírozza egyedül az operafesztivált. Még a jól menő nyugat-európai országokban sem.

– Miről szól az idei operafesztivál?

Kesselyák Gergely: A mostani fesztiválra azt tudom mondani, hogy tartjuk tovább a koncepció fő pilléreit. Az Ezrek Operáját az Operaházzal közösen idén is megrendezzük, Verdi: A trubadúr című operáját hozzuk Miskolcra. Ez a produkció szintén az Operaház vadonatúj bemutatója lesz, ugyanúgy, mint az Aida volt tavaly. A közönség ingyenesen láthatja a Jégcsarnokban, bizonyos feltételekkel.

– Minden évben láthatunk valamilyen fel nem fedezett operát. Az idén melyik lesz ez?

Kesselyák Gergely: Igen, továbbra is keressük azokat a műveket, amelyek talán eddig elkerülték a nagyközönség figyelmét. Azt gondolom, hogy az úgynevezett fogyasztható, 20. századi, felfedezetlen zenék közé tartozik Prokofjev: A tüzes angyal című zseniális, hihetetlen erős operája. Ezt a debreceni Csokonai Nemzeti Színház vendégszereplésében láthatjuk. A díszlet- és jelmeztervezőnk a neves Helmut Stürmer lesz.

– Milyen szerepet kapnak az idei fesztiválon Bartók művei?

Kesselyák Gergely: Természetesen lesz Bartókunk is. Egy nagyon érdekes Kékszakállút lehet majd látni a Nyári Színházban. A Kolozsvári Magyar Operával már régóta tart az együttműködésünk, de itt talán nem is a kolozsvári opera az érdekes, hanem az az ötlet, ami tőlük származik. Az, hogy a Bartók Béla által felügyelt ősbemutató színpadképét újra rekonstruálták rajzok, grafikák és meglévő tervrajzok alapján. A rendező Szinetár Miklós, a karmester Selmeczi György. Kolozsváron már fut ez az előadás, és óriási sikere van. Nagyon sokan azt mondták, hogy „na végre, most tényleg megértettem, miről szól A kékszakállú herceg vára!”

A fából faragott királyfit, ami szintén Bartók műve, a mi felkérésünkre a Csodamalom Bábszínház mutatja be Szabó Attila rendezésében. Ez bábelőadás lesz, de láthatunk benne hús-vér szereplőket is. A rendező azt ígéri, hogy egy igazi látványos balettnek lehetünk szemtanúi, noha a királyfi egy embernél is magasabb báb lesz. De akik őt mozgatják, láthatóvá válnak. Tehát színházilag is nagyon-nagyon érdekes előadásnak ígérkezik.

– A fesztiválon nagy sikere van mindig a vendégtársulatok előadásának.

Kesselyák Gergely: Lesz vendégtársulatunk az idén is. Azt mondom, hogy a mai viszonyok között ennek már nagyon kell örülnünk. A Brünni Nemzeti Színház társulata jön el Miskolcra Puccini operájával, a Turandottal. Ez a társulat nagyon jó csapat, sok fesztiválon játszanak Európa-szerte, és mindenütt szívesen látott vendégek, hiszen produkcióik magas színvonalúak. Régi vágyam, hogy a Turandot újra műsorra kerüljön a fesztiválon. Hiszen bármennyire is furcsán hangzik, és talán ez sokaknak elkerüli a figyelmét, de ez a Kékszakállúnál csak néhány évvel fiatalabb mű. Az operafesztiválnak pedig az egyik fő hivatása, hogy rávilágítson: a 20. században is születtek a széles közönség számára fogyasztható, úgynevezett népszerű művek. Úgy hiszem, hogy a Turandot az egyik legszimbolikusabb képviselője ennek a gondolatnak.

– Másik fő hivatása is van az operafesztiválnak, a kortárs szerzők műveinek bemutatása.

Kesselyák Gergely: Ezt a hivatást az idén Fekete Gyula: Egy anya története című operája tölti be, mely egyben a nyitóelőadásunk is lesz. Ez Andersen-mese alapján írt meseopera, Zsótér Sándor rendezésében. Fekete Gyula ezt az operát még 2007-ben írta, méghozzá az én buzdításomra. Akkor mutattuk be egy operáját az Operaházban, A megmentett város címűt. Nagyon jó munka volt, nagyon jól dolgoztunk együtt, ő is végig részt vett a próbákon. Ez egy nagyszerű mű, de a szónak abban az értelmében, amiben most beszélgetünk, nem „szép”. Akkor azt mondtam neki: Figyelj, Gyuszi! Annyira jó zeneszerző vagy, annyira jól érzed a színpadot, jól írsz az énekesekre, jól írsz a zenekarra, miért nem írsz már egy szép operát? Az opera az embereknek szól. Tudom, hogy az elmúlt 100 évben az volt a divat a szakmán belül, hogy akkor vagyok modern, ha krikszkrakszokat írok, de írjál már ezzel a tudásoddal, ami neked van, egy olyat, ami szép. Pár hónap múlva Fekete Gyula felhívott, elzongorázta az új meseoperát, ami csodálatosan szép zene volt. Egy igazi mesezene. Zsótér Sándor rendezésétől nagyon sokat várok. Nem kötöttem meg a kezét, hogy kifejezetten gyerekeknek szóló operát rendezzen, de hogy felkerül-e a korhatárt jelző karika az előadásra, azt most még nem tudom.

– Rendhagyó lesz a záró gála. A Virtuózok nevet viseli.

Kesselyák Gergely: Nagy sikerrel zajlott a televízióban a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató verseny, melynek én is a zsűritagja voltam. A verseny tehetséges fiataljai lépnek fel Miskolcon. A műsorvezető Miklósa Erika lesz, aki szintén ott ült a zsűriben. Én azt hiszem, hogy ez a gála nagyon sok embernek örömet szerez majd. Itt lesz Boros Misi kis zongorista, Demeniv Misi harmonikás, Szauer Bianka hárfás és Szűts Apor, szintén zongorista. Rá külön is büszkék vagyunk, mert a fesztivál operaíró versenyén tavaly tehetségdíjat kapott.

– Ezúttal milyen művek érkeztek az operaíró versenyre?

Kesselyák Gergely: Amellett, hogy az idén is egy nagyon szép programot tudunk a közönség elé állítani, nagy bánatomra a megszokott programok közül egyvalami nem lesz. Az operaíró versenyt nem tudjuk megrendezni. Nagyon fáj a szívem, mert 9 nagyon érdekes darab érkezett be, hiszen a pályázatot két évvel ezelőtt kiírtuk. Jött például egy izlandi opera, amit jövőre Izlandon be is mutatnak. Milyen büszkék lehettünk volna, ha nálunk nyer, és utána mutatják be a szerző hazájában. De tudni kell, hogy ez egy költséges dolog. Három operát, ha csak zongorával is, de azt az énekeseknek meg kell tanulniuk. Három komplett opera szereplőgárdájának csak a szállását kifizetni két héten keresztül akkora pénz, hogy erre most, férfiasan bevallom, nem futotta. Megpróbáljuk a versenyzőket bent tartani, és a legjobb operákat jövőre bemutatni.

– Lesznek-e utcai programok, amelyeket szintén nagyon szeret a közönség?

Kesselyák Gergely: Egyik újdonsága az idei fesztiválnak, hogy az utcán is láthatunk Bartókot. A fából faragott királyfit kivisszük az utcára, de a Nyári Színházban is látható lesz. Fontosnak tartom, hogy Bartók az utcára megy, hiszen ilyen még nem volt a fesztivál életében. És ha valaki eddig még nem mert beülni a színházba egy Bartók-előadásra, annak ez most kiváló alkalom lesz az ismerkedésre, hiszen a mesebalett a legalkalmasabb a zeneszerző zenéjének megkedvelésére.

– Végül mennyi támogatásból gazdálkodik idén a fesztivál?

Kesselyák Gergely: A város továbbra is 82 milliót ad. A Nemzeti Kulturális Alaptól olyan 20 milliót nyertünk el ezelőtt 3 évvel. Kaptunk a miniszteri keretből először 15 milliót, aztán sikerült még 15 milliót szereznünk. És bent van még egy 15 milliós NKA-s pályázatunk, amivel egyelőre nem számolunk. Azt reméljük, hogy a szponzorok még 20 millióval hozzájárulnak a fesztivál sikeréhez. Sokszor elmondom, hogy ha figyelembe vesszük az alapítás évétől számított inflációt, akkor ez egy olyan 500–600 milliós fesztivál lenne. Mindent elkövetek, hogy legyen még egyszer olyan fesztivál, mint amilyen az alapításakor volt, erre reményt ad a miniszterrel való beszélgetésünk is.

– Hegyi Erika –








hirdetés