Gyurcsány Ferenc Moszkvába utazik – előzetes és háttér

Egynapos villámlátogatásra csütörtökön Moszkvába utazik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A megbeszélésen a lendületesen fejlődő kétoldalú kapcsolatokon túl az egyik legfontosabb témának az energia, ezen belül is a gázellátás jövőjének ügye ígérkezik.

Az előzetes közlések szerint a miniszterelnök a szokásos gazdaságdiplomáciai kereteken belül megpróbálja egyengetni magyar cégek oroszországi befektetéseit, tervezett üzletek megkötését. Szó van a villamosenergiáról, csúcstechnológiai és szállítási infrastrukturális ügyletekről, és főleg az agrárgazdasági exportról, ottani magyar befektetésekről.

A földművelésügyi minisztériumot Benedek Fülöp államtitkár képviseli Moszkvában. A Gráf József vezette FVM az elmúlt időben különösen nagy súlyt fektetett arra, hogy biztonságossá váljon a magyar agrártermékek kivitele Oroszországba, és igyekeztek elősegíteni a hazai élelmiszerfeldolgozó cégek ottani beruházási terveit.

Gyurcsány nem csupán magyar miniszterelnökként, hanem az Európai Unió egyik tagállamának vezetőjeként tárgyalhat Putyinnal az energiaellátásról. Az elmúlt napokban kereszttűzbe került a magyar kormány állítólagos álláspontja, miszerint az orosz beruházást támogatná az unióssal szemben az Európa gázellátására tervbe vett két óriási csővezeték körül. Egyenként körülbelül 5 milliárd euró (1225 milliárd forint) értékben van előkészítés alatt az Oroszországból a kontinensre vezető Kék Áramlat, és az Azerbajdzsán (esetleg Irán) felől érkező, az Unió által támogatott Nabucco gázvezeték.

Gyurcsány Ferenc és Kóka János gazdasági miniszter egyértelművé tette, hogy hazánk mindkét projektben érdekelt, ha azok átmennek Magyarországon – ennek a tranzitdíj miatt is jelentősége lehet. A gázvezetékeket nem a kormányok, hanem a gázüzletben érdekelt cégek építenék meg. A Kék Áramlat ügyében a Mol és a Gazprom tavaly nyáron szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy projektcéget hoznak létre a vezetékhez csatlakozás feltételeinek kidolgozására, illetve, hogy a két társaság közösen vizsgálja meg egy nagy magyarországi földgáztározó létesítésének feltételeit.

Szóba kerülhet Oroszországnak az a terve, hogy Iránnal és Katarral úgynevezett “gáz OPEC” együttműködést hoz tető alá. Az árak diktálására alkalmas összefogást az EU élesen ellenzi, ezt az energiáért felelős EU-biztos e hét keddjén Budapesten is megerősítette.

Komoly súlyt ad Oroszország európai energetikai részesedésének az, hogy a Gazprom a világ ötödik legnagyobb olaj- és gázkitermelője, 2005-ben éves forgalma 44 milliárd dollár volt, 400 ezer alkalmazottja 463 ezer kilométer hosszú vezetékhálózatokat üzemeltet. A Gazprom arra törekszik, hogy tulajdont szerezzen az európai gázelosztó-hálózatokban és erőművekben annak érdekében, hogy a felhasználókhoz közel kerülve még nagyobb beleszólása legyen a kontinens energiarendszerébe.

Az Európa túlzott gázfüggőségét enyhíteni igyekvő EU és főleg több kormány viszont inkább távol tartaná az 51 százalékban állami tulajdonú Gazpromot a felhasználói piactól, de a helyzetet bonyolítja, hogy Németország előző kormánya igen megértően viseltetett az orosz törekvések iránt. Olyannyira, hogy az E.ON Ruhrgas 6 százalék részesedést szerzett a Gazpromban.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat jellemzi, hogy az áruforgalom 2002 és 2006 között háromszorosára nőtt, egyedül 2006-ban 71 százalékkal bővült. Jelenleg 2 milliárd dollár értékű kivitel és 6 milliárd dollárnyi behozatal van a két ország között.








hirdet�s