Gyilkosság vagy gyógyulás? – Ismét fellángolhat az embrionális őssejtek körüli vita

Akt.:
Gyilkosság vagy gyógyulás? – Ismét fellángolhat az embrionális őssejtek körüli vita
(MTI-Press) – Kevéssel több mint egy évtized alatt az őssejtek lassacskán olyan alapvető orvosi eszközökké váltak, mint a sztetoszkóp. Hírességek és átlagemberek szenvedéseit csökkentette a saját bőr- vagy zsírsejtekből tenyésztett őssejtekkel végzett kezelés egy-egy súlyos sérülést vagy szívizomelhalást követően. Ám sok szakértő szerint a felnőtt emberből származó őssejtek közel sem használhatók fel olyan sokoldalúan a gyógyításban, mint az embriókból származó “omnipotens” sejtek. Ezt a tényt azonban már sokan nem üdvözlik.

Robert Lanza, az Advanced Stem Cell Technology intézet orvosigazgatója számára nem újság az ismét kitörőfélben lévő embrionális őssejtek körüli etikai háború. Az elmúlt tíz év számára egyúttal az intézet elleni támadások sorát is jelentette. Hite ennek ellenére töretlen, bizonyos abban, hogy a felnőtt szervezet őssejtjei az embrióból származókhoz képest siralmasan “keveset tudnak”.
    “A felnőtt sejtek sok trükköt már elfelejtettek. Naponta több mint háromezer amerikai hal meg olyan betegségekben, amelyeket magzati őssejtekkel gyógyítani lehetne” – állapította meg a Newsweek című amerikai hetilapnak adott interjújában.
    Lanza nagyon eltökélt a kutatásban, ez tette őt – a vallásgyakorló katolikust – többek között a katolikus egyház, bizonyos amerikai képviselők és szenátorok, valamint jó néhány kutatóorvos “bokszzsákjává”. Az intézet számolatlan mennyiségben kap gyalázkodó emaileket, amelyekben az ott dolgozókat perverz szexualitással, kisbabák csonkolásával vádolják. Néhány levél olyan fenyegetést tartalmazott, amelynek alapján egy massachusettsi bíró engedélyezte a küldők utáni nyomozást.
    Ám mostanra egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz Lanza álma arról, hogy az őssejteket hatékony gyógymódként használhassa. A nyár elején ugyanis forradalmian új eljárással próbálnak ismét látóvá tenni egy vakot, miután a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) etikai bizottsága engedélyezte Advanced Stem Cell Technology-donorok által adományozott, mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriók őssejtjeinek a klinikai próbáját. Ha minden jól sikerül, akkor ez lesz az első, legális keretek között végzett őssejtes beavatkozás egy veleszületett betegség kezelésére.
    Lanza a klinikai próba vezetőjéül Steven Schwartzot, a UCLA szemsebészét kérte fel. Schwartz két olyan beteggel konzultált, akiket “vallási tekintélynek” tartott: a két idős apáca időskori makuladegeneráció (a látóideghártya károsodása) következtében vesztette el látását. A sebész felvetésére, miszerint alávetnék-e magukat a beavatkozásnak akkor is, ha a kezelést embrionális őssejtekkel végeznék, mindketten egybehangzóan azt válaszolták, “ha Isten megadta az embereknek azt a képességet, hogy ilyen haladó technológiát használjanak, akkor nincsen akadálya”.

A “13 éves háború” csatái

A fejlődéstan – vagyis az élet kezdeteivel foglalkozó tudományág – egészen Arisztotelészig nyúlik vissza. A nagy görög gondolkodó írta le először például a méhlepény és a köldökzsinór szerepét, de megsejtette a sejtosztódás folyamatát és annak típusait is. Ezt követően kétezer évig megállt az embriológia tudománya, új életre csak a XIX. században az egyre jobb minőségű mikroszkópok hatására kelt. Ekkor figyelhették meg a kutatók először az őssejte ket, vagyis a megtermékenyített petesejt osztódásával létrejövő sejtcsomót, amelynek alkotóelemei egyformák, a későbbi fejlődés során azonban “varázsütésre” bármelyikből bármi – bőrsejt, idegsejt, csont, kötőszövet – kifejlődhet.
     Az őssejtkutatások a hatvanas években kezdődtek, egy amerikai kutatócsoportban csontvelősejtek implantálásakor ébredt fel a gyanú, hogy az eljárást követő regenerálódás egyetlen sejtből származik.
    A vitatott embrionális őssejtek a magzat hólyagcsíra állapotából származnak: amikor a megtermékenyített petesejt osztódása során már kialakított egy egyrétegű, 16 sejtből álló hártyát, annak a belsejében pedig a később embrióvá fejlődő sejtek egy csomóban találhatók. Etikai problémát az okozott, hogy a sejteket nem lehetett más módon kinyerni a hólyagcsírából, csak a magzat megsemmisítésével. Ezeknek a kétségeknek a hatására kutatások indultak a felnőtt szervezetből származó őssejteknek az embrionálisokéval azonos képességűvé tételére, egyelőre vitatott sikerrel. Ám 2007-ben éppen Lanza jelentette be egy konferencián, hogy intézetében sikerült a hólyagcsírából úgy elkülöníteniük őssejtek et, hogy az nem okozta a magzat megsemmisülését.
    Anthony Atala, a Wake Forest Egyetem kutatója szerint pedig az embriót körülvevő folyadék szintén tartalmazhat őssejteket. Véleménye szerint ezek a sejtek ugyanúgy rendelkeznek a magzati őssejtek mindenhatóságával, mint a közvetlenül az embrióból kinyertek.
    Mindezek ellenére számos ellenzője akad az embrionális sejtekkel való kísérletezésnek. A különféle vallási fundamentalista mozgalmak, amelyek már az abortusz ellen is felléptek, azt hangoztatják, hogy az emberi élet akkor kezdődik, amikor a hímivarsejt megtermékenyíti a petét, így mind a művi vetélés, mind az őssejtek kinyerése a mesterségesen megtermékenyített csírákból gyilkosság.
    Néhány kemény és befolyásos amerikai tiltakozót azonban meggyőzött, hogy az embrionális őssejtkutatás “alapanyaga” a legtöbbször a lombikbébiprogramok méhen kívül megtermékenyített, de fel nem használt embrióiból származik, amelyeket a klinikák amúgy is kénytelenek megsemmisíteni. Csak az Egyesült Államokban évente 400 ezer magzat válik ilyen módon “feleslegessé”.

Őssejtek: a humán őssejt-technológia potenciális előnyeit megéri kutatni a hatóság szerint

Az amerikai egészségügyi hivatal (FDA) 2000 augusztusában megjelent hivatalos iránymutatása szerint “az emberi őssejtekkel folyó kutatások új kezelési módok ígéretét hordozzák, gyógyíthatóvá tehetnek olyan betegségeket, mint például a Parkinson-kór, a tartós rokkantságot okozó sérülések, az egyes típusú cukorbetegség, a szklerózis multiplex, a szívbetegségek és az égési sérülések. A hatóság hisz abban, hogy a humán őssejt-technológia potenciális előnyeit megéri kutatni a megfelelő etikai szabályok betartása mellett”.

    A magzati őssejtek használatára vonatkozó etikai szabályok jelenleg országonként változnak – a teljes liberalizmustól a totális tiltásig.
    A kutatások érdekében kampányolók az embrionális eredetű sejteknek számos előnyt tulajdonítanak. Például azt, hogy a felnőtt szervezetben meglehetősen kevés őssejt áll rendelkezésre (a csontvelő minden 1000 sejtjéből mindössze egy az őssejt), így aztán a mesterségesen létrehozott embriók sokkal könnyebben különíthetők el és szaporíthatók. Másrészt a magzatból származó sejtek sokkal gyorsabban osztódnak, mint a felnőtt szervezetek őssejtjei, következésképpen a terápiához szükséges mennyiséget rövidebb idő alatt kaphatja meg a páciens. Harmadsorban: az embrionális őssejtek sokkal rugalmasabban alakulnak, tehát valószínűleg a kóros folyamatok sokkal szélesebb spektrumát képesek kezelni. Ezen felül jóval hatékonyabban alkalmazhatóak a genetikai eredetű megbetegedések terápiájához, mint a páciens saját – a hibás genetikai anyagot tartalmazó – sejtjei.

Szabályok és kísérletek

Az Európai Unióban egyelőre nincsen egységes szabályozás az őssejtkutatásra vonatkozóan, ezért az előírások országonként változnak.
    Németországban, Ausztriában, Finnországban, Görögországban, Írországban, Portugáliában tiltják vagy nagyon erősen korlátozzák a magzati őssejtekkel végzett kísérleteket. Ugyanakkor Svédország és Nagy-Britannia megteremtette a törvényi feltételeit az embrionális őssejtek kel folyó kutatásnak. Előbbi létrehozott egy őssejtbankot is. Belgium tiltja a reproduktív célú klónozást, ám az in vitro megtermékenyített és megmaradt embriók felhasználását engedélyezi. Franciaország mindkettőt tiltja, de nem korlátozza a külföldről származó embriókkal folytatott kutatást. Magyarországon létezik törvény a mesterséges megtermékenyítésről, amely bár nem tiltja a feleslegessé vált embriókkal végzett kísérleteket, de nem tér ki külön az emberi őssejtekre.
    Afrikában egyedül a Dél-afrikai Köztársaságban található őssejtbank, a szabályozás pedig “középutas”, azaz tiltja az őssejtek kísérleti célból való létrehozását, de a megmaradt embriók felhasználhatók. Ázsiában Japán és Dél-Korea folytat kutatásokat, ám az muszlim országok vallási okokból tiltják azt, kivéve Iránt, ahol a világ egyik legliberálisabb “őssejttörvénye” hatályos.
    Jó néhány ország nélkülöz mindenféle szabályozást mind a reprodukcióra, mind a klónozásra és az őssejtkutatásra vonatkozóan; ezt a hiányt kihasználva orvosok és kórházak nem ellenőrzött beavatkozásokat is végeznek.
    Az Egyesült Államokban – ahol ebben a témában a legkiterjedtebb kutatások folynak – szövetségi államonként különbözőek a jogszabályok a teljes tiltástól az enyhe korlátozásig. George W. Bush elnöksége idején korlátozták a kutatóintézetek rendelkezésére álló őssejtvonalakat, 2006-ban pedig maga az elnök élt vétójogával az őssejtkutatási törvény elfogadása ellen. A demokrata párti Barack Obama ezzel szemben felszabadította azokat az állami pénzforrásokat, amelyeket még 2001-ben Bush zárolt. Ehhez a közelmúltban további forrásokat biztosított az elnöki adminisztráció.

A látható őssejtek

Az Advanced Stem Cell Technology megszenvedte a Bush-éra nélkülözését, 2002-ben és 2004-ben a teljes csőd szélére került, ekkor John Cusack színész és Robin Cook író közreműködésével menekült meg. Lanza nagyjából ekkor publikálta legfrissebb eredményeit, beszámolva arról, hogy egérkísérletek során képesek voltak embrionális őssejtekből a szem recehártyájának pigmentrétegét képező sejtek (RPE) előállítására. Ezek a sejtek táplálják a látóideghártya receptorait, a csapokat és pálcikákat. Az RPE-sejtek beültetésével megújítható a pigmenthártya, ezáltal “megfiatalodnak” a fényérzékelő sejtek, és helyreállítható az időskori makuladegeneráció miatt elveszített látás.
    Az intézet 2005-ben a tőzsdére lépett, és forrásokat szerzett a további kutatásokhoz. 2008-ban azonban a papírok árfolyama hatalmasat zuhant, egy centre süllyedt, emiatt minden munkatársat elbocsátottak, csak Lanza és négy kollégája maradhatott. Egy új elnök-vezérigazgató állította talpra az intézményt, és végül elérték, hogy az FDA januárban rábólintott a látásregeneráló műtét humán próbájára. Ez az Advanced Stem Cell Technologynak nagyjából 5-7 millió dollárjába kerül majd, Gary Rabin intézetvezető azonban mégis büszke, hiszen “ez az első alkalom a cég életében, hogy saját erőből képes a klinikai vizsgálatokat finanszírozni”.
    A kísérlet nem az első, amelyet embrionális őssejtekkel végeznek, de az első olyan lehet, amely eredménnyel kecsegtet. A szemsebész Schwartz egy hajszálvékony kanül segítségével mintegy 50 ezer sejtet juttat a páciens retinája mögé. Amennyiben az első műtét sikeresnek bizonyul, még további 11 makula degenerációban szenvedő kaphatja vissza látását.
    De közöttük egy apáca sem lesz. A két nővér egyikénél időközben rákbetegséget diagnosztizáltak, így nem operálható. Másikuk kezdeti eltökéltsége megingott, ezért egyházi tanácsot kért feletteseitől, ezt követően végül elállt a műtéttől, mivel “az embriók megsemmisítése súlyosan erkölcstelen tett”. Azonban hozzátette: “imádkozom a Szentlélekhez, hogy a tudósok fedezzék fel, miként lehet felnőtt őssejtek et felhasználni” betegségének kezeléséhez.








hirdet�s