Ügyetlen megkülönböztetés?

Ügyetlennek nevezi a miskolci önkormányzatot egy, az Élet és Irodalomban megjelent cikkben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Mégpedig azért, mert szerinte az önkormányzat a bíróságon – a bíró kérésére – benyújtott pedagógiai programjából egyértelműen kiderül, a város hátrányosan különbözteti meg iskoláiban a többiektől a roma gyerekeket. Az alapítvány nemrégiben épp ezzel az indokkal perelte be a miskolci önkormányzatot. Szerintük a város iskoláinak tavalyi integrációjából adódik a hátrányosan megkülönböztetés. A per immár a második tárgyaláson van túl, a következőt október 27-én tartják a megyei bíróságon.

Óriási különbség

Újlaky András azt is állítja, – az említett pedagógiai program alapján – hogy különböző szolgáltatásokban részesülnek romák és nem romák, az egyik és a másik iskolában. Például az egyik perelt iskola, folytatja az elnök, a selyemréti angol-magyar két tannyelvű iskolapáros. Az anyaiskolában két tannyelvű oktatás folyik, a tagiskolában nem is tanítanak angolt. Óriási különbség mutatkozik a tanárok képesítésében, a szakkörök, a számítógépparkok minőségében, a technikai felszereltségében.

Kormos Vilmos szerint ami a színvonalat illeti: a legrosszabbul az esik neki, hogy Újlaky András szerint az iskolák tanárainak képesítése nem felel meg a követelményeknek.

– Olyan tanáraink vannak, – fogalmaz Kormos Vilmos, – akik országos hírű szakemberek, akik évtizedek óta mutatnak fel eredményeket az iskolákban.

Próbaper, de rossz alannyal?

Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat oktatási főosztályának vezetője azonban cáfolja az Újlaky András által állítottatakat. Vagyis azt, hogy különböző szolgáltatásokban részesülnek romák és nem romák, az egyik és a másik iskolában. S azt is, hogy ne lehetne átjárás az iskolák között. Kormos Vilmos szerint ha egy roma diák alkalmas arra, hogy angol kéttannyelvűre, vagy testnevelés tagozatra járjon, felajánlják neki a másik iskolát.

– Sokszor ők maguk nem élnek a lehetőséggel – mondja a főosztályvezető. – A hihetetlenül erős családi kötődés miatt szívesebben járatja a család abba az iskolába, ahol a szomszéd, a rokon tanul.

Pontos számok

Újlaky András szerint a legfőbb probléma, hogy rengeteg közpénzt költünk el az állami fejkvótából, hogy a roma gyerekek elvégezzék a nyolc osztályt, és funkcionális analfabétaként kerüljenek ki az iskolákból. Hogy aztán valami szakiskolában használhatatlan ismeretekre és végzettségre tegyenek szert.

Kormos Vilmos szerint ez a miskolci iskolákra épp nem jellemző. Ha Újlaky András és munkatársai itt jártak volna, hallhattak volna róla, állítja a főosztályvezető, hogy a miskolci iskolákban vezették be a Lépésről lépésre programot. Az országban elsőként pedig minden óvodás (sikerült elérni, hogy a romagyerekek 95 százaléka járjon óvodába), öt évesen a Meixner féle dyslexia mérő vizsgálaton vesz részt, vagyis már akkor kiszűrhetőek és fejleszthetőek, az olvasási problémák. Eredménye, hogy az első osztályban végzett országos felmérésen a miskolci kisdiákok (nincs feltüntetve ki közülük roma) átlagon felül teljesítettek. Minden iskolában személyiségközpontú módszerekkel tanítanak.

HM

Miért pont Miskolc?

Hogy mi lehetne a megoldás? Újlaky András szerint a deszegregáció, azaz hogy együtt okítsák a roma és a nem roma gyerekeket – akár a szülők akarata ellenére is. Kormos Vilmos szerint ez nonszensz. Szabad iskolaválasztás van, nem kötelezhető senki arra, hogy erőszakkal máshová járassák.

Mit szeretnének? Újlaky András lapunknak elmondta, alapítványa további negyven pert fontolgat. S hogy miért épp Miskolc volt az első? A válasz: más település is lehetett volna, Miskolcon nem rosszabb a helyzet, mint máshol. De jobban odafigyel a közvélemény, ha Miskolcot perelik, mintha mondjuk Zalakomárt…








hirdet�s