Görögországi választás – Szakértő: bizonytalan, kiszámíthatatlan a helyzet

Budapest, 2012. május 7., hétfő (MTI) – Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára szerint bizonytalan, kiszámíthatatlan helyzet jött létre a vasárnapi görögországi választás eredményeként, elképzelhető, hogy hamarosan új választást kell kiírni az országban.

A görögországi választáson a takarékossági reformprogramot támogató két nagy párt együttesen sem szerzett abszolút többséget. A konzervatív Új Demokrácia (ND) és a baloldali PASZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) a 300 tagú athéni parlamentben együtt 149 mandátummal rendelkezik majd. Mindez megerősíti azokat a feltételezéseket, amelyek szerint Görögországban rendkívül nehéz lesz a kormányalakítás, a két nagy csak egy harmadik párt bevonásával lesz képes nemzeti egységkormányt alakítani. Miután azonban az összes többi párt ellenzi a megszorító intézkedéseket, nem kizárt, hogy az ország új választásokra kényszerül.

Mint a szakértő az MTI-nek hétfőn nyilatkozva felidézte, a katonai diktatúra bukása után, 1974-ben jött létre az a politikai rendszer, amely “viszonylag sikeresen és konszolidáltan” működött az országban. Azt már eddig is lehetett látni, hogy ez a berendezkedés a teljesítőképessége határához érkezett mind politikai, mind pedig gazdasági szempontból, de elképzelhetőnek látszott, hogy még évekig elhúzódhat az “agóniája” – mondta. Véleménye szerint a görög szavazók döntésükkel ennek a pártrendszernek vetettek véget.

A választáson induló pártok egy része nyitott az EU felé, és az euróövezetben maradást támogatta, így tett a két legtöbb szavazatot elérő párt, a ND és “a választás egyik nagy vesztese”, a PASZOK – közölte. Hozzáfűzte: üzenetüket azonban a szavazók kevésbé tartották hitelesnek.

Mint mondta, a görögök nagy része inkább azokra a pártokra adta voksát, amelyek azt akarják, hogy az ország utasítsa el az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodásokat, és főleg az ezekkel járó megszorító csomagokat.

Fakosz Nikosz szerint azonban kérdéses, mennyire elkötelezettek a görögök az álláspontjuk mellett, mivel az exit poll felmérések alapján a szavazók 18 százaléka csak a voksolás napján, 40 százaléka pedig az azt megelőző két hétben döntötte el, melyik pártot támogatja. Ez azért is figyelemre méltó, mert a görögök eddig híresek voltak arról, hogy a családok generációk óta ugyanarra a politikai erőre adják a szavazatukat. Ez azt jelenti – mutatott rá az egyetemi oktató, hogy az emberek jelentős része “faképnél hagyta” azokat a pártokat, amelyeket esetleg évtizedek óta folyamatosan támogatott.

Emlékeztetett, hogy 1950-ben alakult ki a választás után a jelenlegihez hasonló, bizonytalan belpolitikai helyzet, akkor háromhavonta új kormány alakult, majd egy éven belül új választást írtak ki.

Most a görög államfő a győztes ND vezetőjének ad kormányalakítási megbízást, és ha három napon belül nem jár sikerrel, a második a legtöbb szavazatot megszerző PASZOK kormányfőjelöltjét kéri fel a feladatra – mondta Fakosz Nikosz. Kifejtette: ha neki sem sikerül kormányt alakítania, a harmadik pártot bízza meg az elnök, majd ha ismét eredménytelen lenne a kormányalakítás, a parlamenti pártok közösen igyekeznek megoldást találni, és ha ez nem sikerül, azonnal új választást írnak ki.

Elképzelhető az is, hogy sikerül kormányt alakítani, de az néhány hónapon belül megbukik – mondta.
Az elemző kérdésesnek tartja, hogy az EU hozzájárulhat-e a görög belpolitikai helyzet stabilizálódásához, hiszen ez eddig sem nagyon sikerült a közösségnek – mondta. Lehetséges, hogy az EU megpróbálja fékezni vagy leállítani a hitelrészletek folyósítását, de nem biztos, hogy ezzel elérhetik, hogy a görögök visszatérjenek a korábbi pártokhoz, s így felerősödhet a radikális baloldali pártoknak kedvező “hullám” – mutatott rá.

Fakosz Nikosz “meglehetősen riasztónak” nevezte, hogy a neonáci Arany Hajnal a háromszázalékos parlamenti küszöböt jelentősen meghaladva 7 százalékot szerzett. Rendkívül szélsőséges, agresszív pártról van szó, amely szerint a társadalom “egyedüli problémáját az illegális bevándorlók jelentik, és őket kell mindenáron eltávolítani az országból” – mondta. Hozzátette: az állam sokáig olcsó munkaerőnek tartotta az illegális bevándorlókat, ezért “szemet hunyt” a probléma felett, mára ez azonban kicsúszott az ellenőrzés alól, és ezt használta ki az Arany Hajnal.

– MTI –