Sok vipera található Gönc környékén, de vajon miért? – Történt viperatelepítés vagy nem a megyében?

A keresztes vipera: előfordul jó néhány egyed a Zemplénben
A keresztes vipera: előfordul jó néhány egyed a Zemplénben - © Fotó: dreamstime
Gnc – Gönc környékére viperákat telepítettek az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei, jelezte lapunknak egyik olvasónk, hozzátéve: valószínűleg azért, mert a vipera őshonos a Zempléni-hegységben. Elsőként Gönc polgármesterétől, Sivák Jánostól érdeklődtünk, mit tud az állítólagos telepítésről.

Mint mondta, évekkel ezelőtt is beszéltek erről az emberek, de valószínűleg csak szóbeszéd lehet, mert ha telepítés történt volna, arról biztos, hogy értesítették volna az illetékes önkormányzatokat és vadásztársaságokat. Hozzátette: a viperamarás nagyon ritka, ő nem is hallott arról, hogy ilyen történt volna a város környékén.

Kell-e félnünk?

Egyik olvasónk azt jelezte lapunknak, hogy úgy tudja, Gönc környékére viperákat telepítettek az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei, mivel ez a hüllő őshonos a Zempléni-hegységben. Elsőként Gönc polgármesterétől, Sivák Jánostól érdeklődtünk, mit tud az állítólagos telepítésről.

Mint mondta, évekkel ezelőtt is beszéltek erről az emberek, de valószínűleg csak szóbeszéd lehet, mert ha telepítés történt volna, arról biztos, hogy értesítették volna az illetékes önkormányzatokat és vadásztársaságokat. Hozzátette: a viperamarás nagyon ritka, ő nem is hallott arról, hogy ilyen történt volna a város környékén.

Kerüli az embert

Érdeklődtünk az Aggteleki Nemzeti Parknál is, mivel a Zempléni Tájvédelmi Körzet az ő felügyeletük alá tartozik. Megerősítették, nem történt megyénkben viperatelepítés, hosszabb választ azonban nem kaptunk tőlük.

Ezért fordultunk a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályához. Ennek elnöke, dr. Babocsay Gergely lapunknak elmondta, kizárt, hogy a Zemplénbe viperákat telepítettek volna, mert arról a szakosztály is tudna. Gönc környékén egyébként van és mindig is volt vipera. Tehát nem odatelepítették őket, hanem a város környéki erdők is a természetes élőhelyük. Hangsúlyozta: a viperától egyébként nem kell félni, mert rejtőzködő életmódot folytat, nem támad, kerüli az embert. Ha mégis meglát minket az erdőben, igyekszik tőlünk minél gyorsabban eltávolodni. Akkor lehet csak baj, ha valaki hősködésből meg akarja fogni a kígyót. Ez azonban nem ajánlott, hiszen a vipera marása nem veszélytelen. Ha mégis megtörténik a baj, akkor minél hamarabb kórházba kell menni, ahol van megfelelő szérum a marás ellen. Ezekben a hetekben egyébként gyakrabban látni őket, mert az erdőkben még gyér az aljnövényzet. A Zemplénben a keresztes vipera őshonos, mely fokozottan védett állat. Bántani tehát nem szabad, megölni pedig végképp nem.

Ne bántsuk!

– Ha az erdőben kígyófélét látunk, ne bántsuk, akkor se, ha nem tudjuk, hogy sikló-e vagy vipera – figyelmeztet az elnök.

A keresztes viperák az őszi hűvös idők beköszöntével fagyszint alatti lyukakba, repedésekbe húzódnak. Ott töltik mélyen lehűlt (hibernált) állapotban a téli hónapokat. Április–május folyamán jelennek meg újra. A vipera szembogara, farokformája, testarányai alapján jól elkülöníthető a siklóktól. Teste rövid, vaskos, kifejlett példányai átlagosan 65–75 centiméteresek, ritkán haladja meg a 80 centit. Ebből 7–9 centi a kurta farokra esik.

ÉM-HE



Gönc.
BOON.HU






hirdetés