Gitárra még a szorzót is

Akt.:
Gabi tanár néni órát tart
Gabi tanár néni órát tart - © Fotó: Bujdos Tibor
Putnok – A törékeny „Gabi néni” fel se tűnt volna a gyerekek között, ha nem hangszerrel a hátán indult volna az órára. A következő meglepetés akkor ért, amikor kiderült: „Gabi tanár néni”, azaz Szűcs Bartha Gabriella nem ének­órán használja segédeszközül a gitárt, hanem magyar-, angol-, sőt matematikaórán is.


– Végzettségem szerint alsó tagozatos tanár vagyok, angol műveltségi területtel, ez utóbbi azonban feljogosít arra, hogy az angolt hatodikig tanítsam. A szívemhez talán közelebb állnak a kisebbek, és szép sikereket értek már el a tanítványaim tanulmányi versenyeken. Jelenleg negyedikben magyart, másodikban matematikát tanítok, elsőben pedig napközis tanítóként vagyok jelen, emellett negyedikben és ötödikben angolt is tanítok, délutánonként pedig angol tehetséggondozást vállaltam – mutatkozik be Gabriella, a putnoki Péczeli József Általános Iskola pedagógusa.

Becsempészi a tanításba

S hogy miként jött mindehhez a gitár?

– Minthogy az intézmény művészeti iskola is egyben, sokan nyitottak a zenére, így igyekeztem a tanításba is belecsempészni. Sok a halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk, számukra sokszor még a magyar nyelv is gondot jelent. Viszont ha fülükben a dallam, a mondókákon keresztül gyarapodik a szókincsük, a kifejezéstáruk.

Hasonlóan növelhető a gyerekek angol szókincse is, ami a nyelvtanulás alapja. Ez adta az ötletet, hogy a matematikaórára is bevigyem a gitáromat, így még a szorzótáblát is könnyebb bevésni. Otthon olyan dallamot keresek, ami éppen alkalmas e célra.

Ott van például a hetes szorzó, ami az egyik legnehezebb. A „Boci boci”-t szinte mindenki ismeri, arra ráhúzható a hetes számsor, s aztán már csak ki kell számolni, hányadik volt az adott szorzat a sorban. Így szép lassan a fejükbe mászik a zenére a tudás – mondja Gabriella, akit minden olyan eszköz és módszer érdekel, amely megkönnyíti a gyerekek számára az ismeretek elsajátítását. Előszeretettel használja az interaktív táblát, ám bevallja, a számítógépes ismeretekbe még nem nőtt bele, s otthon sem volt eddig számítógépe, így több, hasonló cipőben járó kollégájával gyakran estig gyakorol az iskolában.

Gitárra még a szorzót is

 

Autodidakta módon

Gabriella elmeséli, sokat köszönhet a szüleinek, akik őt és nővérét kicsi koruktól sokat vittek kirándulni, hogy felfedezzék a természet szépségeit. Iskolás korukban is minden lehetőséget kihasználtak, hogy sokoldalúan fejlődjenek.

– Nyelvi és tánctagozatra jártam, amelyen belül a néptánc lett a választottam. Öt évig zongorázni is tanultam, tanítóként pedig megszereztem a néptáncoktatói másoddiplomát. Gitározni már autodidakta módon tanultam meg.

Mielőtt – két esztendeje – a Péczelibe került, Gabriella öt éven keresztül tanított más-más iskolákban, de mindenhol csak egy évre szerződtették.

– Ennek az iskolának nagyon sokat köszönhetek. Mondhatom, rendkívül becsületes, tisztességes munkahely, ez jellemzi az iskolavezetést és a kollektívát is.

Azt még eláruljuk: Gabriella itt talált egymásra élete párjával, a volt „furulyatanár bácsival”.

– Szalóczi Katalin –