Gerillakampány: Magyar nyelvhasználatot követelő feliratok Révkomáromban és Dunaszerdahelyen

Gerillakampány: Magyar nyelvhasználatot követelő feliratok Révkomáromban és Dunaszerdahelyen
Pozsony  (MTI) –  A magyar nyelv használatát követelő matricák jelentek meg hétfőre virradóra azoknak a révkomáromi és dunaszerdahelyi  boltoknak a kirakatain és az irodák ajtaján, melyek cég- és reklámtábláján kizárólag szlovák feliratok olvashatók – közölte a Bumm című szlovákiai magyar hírportál.

Elsőként – tíz nappal ezelőtt – Somorján jelentek meg hasonló matricák.

“Folytatódik a gerillakampány: újabb magyarlakta városokban tűntek fel magyar feliratokat követelő matricák. Hol a magyar felirat?” – áll a cédulákon, melyek Révkomárom és Dunaszerdahely utcáin jelentek meg hétfőre virradóra. A kétnyelvű matricákat olyan üzletek kirakataira, útjelző táblákra, cég- és reklámtáblákra ragasztották ki ismeretlenek, melyeken csak szlovák feliratok voltak láthatóak. “Hol a magyar felirat? Tiszteld a város nyelvi többségét!” – áll a matricákon magyarul, majd alatta szlovákul a következő mondat: ‘Feliratokat magyarul is! (Nápisy aj po madarsky!)” – írta a Bumm.

Azt továbbra sem tudni, hogy ki áll a gerillakampány mögött. A hírportál szerint elképzelhető, hogy mind a három városban ugyanazon csoport akciójáról van szó. Az utóbbi időben más eszközökkel, de több civil szervezet és a sajtó is felhívta a figyelmet a magyar feliratok hiányára.

Gerillakampány: valami beindul?

Az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés a közelmúltban sikeresen tiltakozott a révkomáromi kórház üdvözlőtáblájának “elszlovákosodása” ellen. Az egynyelvű táblát rövid időn belül kétnyelvűre cserélték ki.

Somorján a képviselő-testület a matricakampány után egy határozatot fogadott el, mely a várostól támogatásban részesülő szervezeteknek előírja a kétnyelvűséget, míg a városban tevékenykedő vállalkozásokhoz felhívást intéz, miszerint a szlovák mellett a magyar nyelvet is használják kommunikációjuk során – közölte a Bummal Bárdos Gábor polgármester.

A Szlovákiában jelenleg érvényben lévő jogszabályok lehetővé teszik ugyan, hogy a vállalkozók és más jogi személyek a cégtáblákon és hasonló feliratokon az államnyelv mellett a kisebbségek nyelvét is használhatják, de ezzel a lehetőséggel még a magyarok sem élnek következetesen.








hirdet�s