George Menougong: Már csak hetek Diósgyőrben

George Menougong
George Menougong - © Fotó: Bujdos Tibor
Júniusban lejár a szerződése, és minden bizonnyal nem marad a DVTK-nál George Menougong.

A kameruni csatár – aki 2010 elején érkezett az Andrássy útra – kálváriája még tavaly év végén kezdődött azzal, hogy állítólagos szívproblémák miatt eltiltották az edzések látogatásától, és így természetesen meccseken sem játszhatott. Budapesten, egy vizsgálaton vett részt és abban maradt kezelőorvosával, hogy otthon töltött téli szabadsága alatt is várja a számára nagyon fontos értesítést. Előbb azt a választ kapta, hogy minden rendben, futballozhat, aztán pedig azt, hogy mégsem. A januári első tréningjén edzhetett az első kerettel, de másfél napot követően megint azzal szembesült, hogy nem öltözhet át. Megelégelve a szituációt, egyik barátja, Kocsis Róbert segítségének köszönhetően Nyíregyházára ment, egy másik szakemberhez.

A csatár elmondása szerint Szabolcsban öt nap alatt az összes korábbi, három hónap alatt elvégzett vizsgálatot megcsinálták.

– Az ottani doktor úr úgy nyilatkozott nekem, hogy egészségesebb vagyok, mint aki azt hiszi, hogy egészséges, ami számomra azt jelentette, hogy a szívemmel igazából sosem volt gond – ezt már maga az érintett mondta lapunknak, majd így folytatta: – Diósgyőrben arra kértek, küldjem el a Nyíregyházán kapott eredményeket Budapestre, és hogy ezalatt az idő alatt ne eddzek. Megtettem, közel két hétbe tartott, amíg megjött a pozitív válasz. Nagyon örültem neki, ismét a többiekkel lehettem, lehetőséget kaptam három edzőmeccsen, a Balmazújváros ellen különösen jól ment, rúgtam egy gólt és adtam két gólpasszt.

Hiába volt vízum

George Menougong ezen a ponton úgy érezte, végre egyenesbe jön, így nagy meglepetésként érte, hogy bár a vízuma is megvolt, mégsem mehetett el a kerettel a törökországi edzőtáborozásra.

– Közölték velem, hogy a továbbiakban nem tartanak rám igényt, nyugodtan keressek magamnak másik klubot, mert tavasszal nem fogok elég lehetőséghez jutni az első csapatban – folytatta a támadó. – Fájdalmasan érintett mindez, de elfogadtam, mert tudom, hogy ilyen a sport, a profi labdarúgás. Igyekeztem a jót látni ebben a helyzetben is, azt, hogy mehetek külföldre. Ügynököm segítségével voltam egy svájci élvonalbeli és egy másodosztályú klubnál, de már alig volt hátra pár nap az átigazolásból, és ez az idő kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az ottaniakat meggyőzzem. Később Svédországba utaztam, ott még lehetett volna esélyem egy első ligás együttesnél, de végül az sem jött össze.

Nem akart belemenni

A Miskolcra visszaérkező játékos közölte a klub vezetésével, a stábbal, hogy merre járt, a felek megbeszélték szándékaikat, és Benczés Miklós vezetőedzőnél folytathatta a munkát. A Siófokra utazó keretben azonban nem volt benne, aztán jött az edzőváltás, továbbá a klubnak egy olyan lépése, amelyről nem szívesen beszél George Menougong.

– Azért nem, mert azt a szerződésem nem teszi lehetővé – reagált a légiós. – Annyit elmondhatok, olyan dolgot kértek tőlem, amelybe én nem szerettem volna belemenni. Úgy érzem, emiatt nem játszhatok, de tiszteletben tartom a vezetőség meglátásait, gondolatait.

Talán tudna

A közönség egyik kedvencének azért jeleztük, kívülről úgy tűnik, talán tudna segíteni a csatárhiánnyal küzdő DVTK-nak…

– Jobb, ha az ember az NB I-ben focizik, de én annak is örültem, és azt is élveztem, amikor az NB III-ban húzhattam fel a mezt – szögezte le a támadó. – Szerintem is tudnék, vagy tudtam volna segíteni, de nem akarok döntéseket megkérdőjelezni, kommentálni.

George Menougongnak június végén lejár a DVTK-val kötött szerződése, és minden jel arra mutat, hogy befejeződik diósgyőri pályafutása.

– Egy dolog biztos: lesz csapatom. Hogy miként, és hogy hol, az majd kiderül… – tette hozzá a magyarul kiválóan beszélő afrikai csatár.

ÉM-MI


Nem felejti el

Sok szurkolóban megmaradhatott az a pillanat, amikor bő egy éve, az NB II-es bajnoki ünneplés közepette a Városház téri polgármesteri hivatal erkélyén szónokolt George Menougong, többek között ezekkel a szavakkal: ,,…Magyarországon nincs ilyen szurkolótábor, de még Európába se…” – üvöltötte a mintegy kétezer fős tömegnek. Ma már ezen jót mosolyog…

– Összességében jól éreztem magam a városban, a csapatnál – hangzott egyfajta búcsúzásként. – Sok emberrel ismerkedtem meg, rengeteg barátra találtam. Sosem fogom elfelejteni azt az ünneplést sem, talán egy kicsit tudtam tenni azért, hogy a Diósgyőr sikeres legyen. Köszönöm mindenkinek, aki idáig támogatott…









hirdet�s