Génmódosított búza – Az üvegház alatt jól élt, szabadban a fele termés odaveszett

Üvegház alatt sikeresnek mondott génmódosított búzafajtáról derült ki, hogy a szabadban tönkreteszi az anyarozs nevű betegség – éppen ami ellen fel akartak lépni a génmódosítással – a termés pedig a felére esik vissza. A génmódosított szervezetek független hatásvizsgálatára szakosodott német Testbiotech az elmúlt időszakban tette közzé egy svájci egyetem által elvégzett kísérlet eredményeit, Magyarországon ez alapján a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hívta fel a figyelmet a visszásságokra.

Az elmúlt időszakban a német Testbiotech hívta fel a figyelmet egy svájci egyetemi kísérlet eredményeire. A kísérletben felfedezett visszásságokat ugyan a svájci résztvevők is publikálták, de ezeket jelentéktelennek minősítettek, mégis komoly aggályokra adnak okot – mondta a Független Hírügynökségnek Friedrich Róbert, az MTVSZ programvezetője.

A kísérlet lényege, hogy egy búzafajtát, amit úgy módosítottak, hogy ellenálló legyen az anyarozs betegséggel szemben, az üvegházból kihelyezték a szabadba. Az eredmény pedig az lett, hogy a környezeti stresszhatások miatt a növény anyagcseréje jelentősen megváltozott. Súlyosan károsította az állományt az anyarozs betegség, a terméshozam pedig majdnem a felére esett vissza.

Az a tény, hogy másképp viselkedik a génmódosított növény a szabadban, mint laboratóriumi körülmények között, komoly aggodalomra ad okot – mondta Friedrich Róbert. Nagy valószínűséggel a korábbi génmódosítás nyomán szántóföldi kísérleteknél tapasztalt rendellenességek is arra vezethetők vissza, hogy a környezeti stressz hatására a genetikai szabályozás “kisiklik”. A mostani kísérletben a tervezett ellenálló képesség nem működött, de más esetben az is előfordulhat, hogy a növény a vártnál nagyobb mennyiségben termel mérgező anyagokat. Ezekről azonban eddig kevés tanulmány készült, ezért is lenne fontos, hogy a génmódosított növények szabadba való kijuttatása előtt komoly kísérleteket végezzenek rajtuk – mondta az MTVSZ programvezetője.

Az Európai Unióban egy génmódosított kukoricafajta és egy burgonyafajta termesztése engedélyezett, de a termesztésre Magyarországon jelenleg még moratórium van érvényben. Itthon az uniós engedéllyel rendelkező kukoricával korábban a Magyar Tudományos Akadémia és a Gödöllői Szent István egyetem végzett közös kísérleteket. A kukorica génmódosításának lényege, hogy méreganyagot termel az őt károsító kukoricamoly ellen. Azt tapasztalták, hogy az időjárási körülményektől is függően a növény minden sejtje termelheti a mérget. Az összmennyiség azonban akár háromezerszer annyi, mint amennyit egyetlen, hazai szabályok szerint engedélyezett szerrel történő permetezésnél kapna a növény – mondta Friedrich Róbert.

A fő gond, hogy a génmódosítás technikája bizonytalan: úgy avatkoznak be a genetikai szerkezetbe, hogy nem lehet pontosan tudni, mikor és hová épül be a transzgén, illetve, hogy milyen kölcsönhatásba lép a meglévő génállománnyal.

Magyarországon a génmódosított növények termesztésére egyelőre moratórium van érvényben. Az Unión kívülről azonban érkezhetnek ilyen növények. Ami a legnagyobb baj, hogy a fogyasztásuk hosszú távú hatásai nem ismertek pontosan. Egerekkel végzett, független – tehát nem a géntechnológiai cégek által végzett – laborkísérletek eredményei azonban aggasztóak. A kísérleti állatoknál allergiakeltő hatást és egyéb egészségkárosító hatásokat is kimutattak – mondta az MTVSZ munkatársa.








hirdet�s