Gazdálkodók örömteli számvetése: a mezőgazdaság fejlődése ötvenezer munkahelyet is teremtett

Gazdálkodók örömteli számvetése: a mezőgazdaság fejlődése ötvenezer munkahelyet is teremtett
Szatmárcseke – A magyar agrárexport harmadával növekedett, s a gépesítés, a technológiai korszerűsítés ellenére is ma már szintén mintegy 30 százalékkal többen dolgoznak az ágazatban – kezdte 2010-ig visszatekintő értékelését a földművelésügyi miniszter Szatmárcsekén, a péntek estébe nyúló gazdafórumon.

Dr. Fazekas Sándor a „Szövetségben a magyar mezőgazdaságért” címmel indított nemzeti konzultáció szatmári állomásán számokkal is alátámasztotta mondandóját: az agráriumban 50 ezerre, a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeriparban 22 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, a bérek pedig 49 százalékkal emelkedtek a 2010-es szinthez képest.

– A közös munka akkor vette kezdetét, amikor a kormány 2010-ben stratégiai szövetséget kötött a gazdatársadalommal, és a szakmai szervezetekkel. Együtt sikerült növekedési pályára állítani a magyar agráriumot – utalt a történelmi fordulópontra dr. Fazekas Sándor. Számvetéséből kiderült: a mezőgazdaság 2016-ra fontos pillérré vált az ország gazdasági növekedésében, a teljes növekedéshez annak több mint negyedével járult hozzá.

Növekvő agrártámogatások

Az ágazat termelékenysége hatodik éve folyamatosan emelkedik, évről évre rekordokat dönt, 2016-ra meghaladta a 2.619 milliárd forintot. A makrogazdasági eredmények mellett a gazdákat közvetlenül érintő számok is optimizmusra adnak okot: a hektáronkénti támogatás a 2010-es 46.535 forintról 70.475 forintra emelkedett. A Magyarországra érkező agrártámogatások 35 százalékkal növekedtek, s az Európai Unióban hazánkban támogatják a legnagyobb mértékben a gazdálkodókat.

A Vidékfejlesztési Program segítségével 2018-ig 1.300 milliárd forinthoz jutnak főként a mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok, valamint az olyan munkaerőigényes ágazatok, mint az állattenyésztés, a kertészet vagy az élelmiszeripar. A közvetlen támogatások címén évente 400 milliárd, vidékfejlesztésre további 160 milliárd forint áll rendelkezésre, s mindez a vidék népességmegtartó képességét is növeli.

A tiszta forrás őrzése

Az ágazati eredményekben nagyon fontos szerepet játszik a támogató adópolitika – fűzte hozzá a miniszter –: 2014 óta számos élelmiszer áfája 27-ről 5 százalékra csökkent, ahogy azt láthatjuk az élő és vágott sertés valamint szarvasmarha, a baromfihús, a juh, a kecske, a tej, a tojás és a hal esetében.

A kormány kiemelt, stratégiai kérdésként kezeli a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését – ezt az Alaptörvény is rögzíti. Minden cél és terv első pontjában szerepel az élelmiszerbiztonság, vagyis az egészséges hazai élelmiszer előállítása, és mellette fellépünk az olyan külföldi cégekkel szemben, amelyek gyengébb minőségű élelmiszert akarnak hazánkban forgalmazni.

Közös nemzeti értékeink a hungarikumok – hívta fel a figyelmet a miniszter –, az agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó termékek listája is egyre hosszabb, és döntő szerepük van abban, hogy sikerült visszaszerezni a magyar élelmiszer nemzetközi tekintélyét. Erre ékes példaként hozható fel a berlini Nemzetközi Zöld Hét, amelyen díszvendégként Magyarország pavilonja több mint 400 ezer látogatót vonzott.

A térségbe is 27 milliárd

A munkát folytatni kell, ebben segít az új birtokpolitika, középpontba állítva a kis- és közepes gazdaságokat. Nyolc éve még a külföldi spekulánsoktól kellett megvédeni a magyar termőföldet, míg a „Földet a gazdáknak!” Program keretében 200 ezer hektár állami földet értékesítettek magyar gazdáknak, ebből 74 ezer hektár került fiatal gazdák kezébe – összesen 30 ezer magyar földműves szerzett tulajdont.

– A fiatal gazdák esélyhez jutása mellett a jövő szakembereiről gondoskodik az átalakított agrárképzés, erősödik az agrárkutatás és az élelmiszeriparban megkezdett termékfejlesztés. Az elért eredményekért köszönet a gazdatársadalomnak, és e szövetségre építve bizalommal várhatjuk a munka folytatását – zárta mondandóját dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A gazdafórum házigazdájaként dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta: hazánk agrárország, és az ország e szegletében különös jelentőséggel bír a földművelés, a mezőgazdasági termelés. Az itt élők boldogulását nagyban segítette, hogy a különböző keretekből (Földművelésügyi Minisztérium, Miniszterelnökségi Hivatal) meghirdetett pályázati lehetőségek révén a térségből benyújtott 1859 sikeres pályázattal 27 milliárd forintot sikerült megszerezni.

A fórum népes közönsége előtt szót kapott még dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, aki szerint a magyar mezőgazdaság jövőképét történelmi időszakban kell megformálni. Olyan kihívások mentén, mint az informatika robbanásszerű fejlődése, vagy a klímaváltozás, az azzal járó új fajok és technológiák elterjedése.

NyZs