Gazdag élővilága volt a triász kori “Britanniának”

Gazdag élővilága volt a triász kori "Britanniának"
Gazdag élővilága volt a triász kori "Britanniának" - © Fotó: phys.org
London, 2015. augusztus 14., péntek (MTI) – Gazdag élővilága volt 200 millió évvel ezelőtt a triászkori “Britanniának” – erre a következtetésre jutottak a Bristoli Egyetem kutatói.

A késő triászkorból származó fosszíliák még az 1980-as években kerültek napvilágra Somerset grófságban, a Nunney melletti kőfejtőből, ám a leletanyagra csupán most figyeltek fel a Bristoli Egyetem kutatói – olvasható a PhysOrg hírportálon.

Mint kiderült, a jelenlegi szárazföld helyén 200 millió évvel ezelőtt trópusi szigetvilág volt, és a sekély part menti vizeket a legkülönfélébb lények népesítették be. A kutatók a csontos halak 6 fajának megkövesedett maradványait azonosították, és az is kiderült, hogy legkevesebb hat cápafaj egyedei vadásztak a trópusi tengerben. Megtalálták egy krokodilszerű hüllő, a Pachystropheus rhaeticus fosszíliáit, és a térségben kavicsfogú álteknősök (Placochelys placodonta) is éltek.

Izgalmas leletnek nevezte Placochelys placodonta maradványait Klara Norden, a tanulmány első szerzője, megjegyezve, hogy igen ritkán kerülnek napvilágra Nagy-Britanniában a kavicsfogú álteknősök maradványai.

A tengeri üledékben megtalálták az apró, gyíkszerű hüllők (Sphenodontia) csontjait, ugyanakkor felfedezték egy szárazföldi lény, az 1,2 méter hosszú, körülbelül 11 kilogrammos Thecodontosaurus (gyökeres fogú gyík) növényevő dinoszaurusz maradványait is.

“Teljesen szokatlan, hogy ugyanazon a lelőhelyen szárazföldi állatok, valamint halak és cápák fosszíliái kerüljenek elő” – emelte ki a kutatásokat irányító Michael Benton professzor. A paleontológus feltételezése szerint a szárazföldi állatokat az ár vagy egy sárlavina moshatta bele a tengerbe. Ezzel magyarázható, hogy azonos korúak a lelőhelyen feltárt szárazföldi és tengeri üledékrétegek.

– MTI –








hirdetés