Göröngyös út a munkához

Göröngyös út a munkához

Miskolc – Néhány hónapja elstartolt az
„Út a munkához” program, amelynek
legfontosabb célkitűzése, hogy bevonja a
munka világába azokat az embereket, akik
régóta nem dolgoznak. A
feltételrendszer azonban itt-ott
finomításra szorul még.


A tapasztalatokról kérdeztük
Szabó Józsefet, az
Észak-Magyarországi Regionális
Munkaügyi Központ
főigazgatóját.

Ahol sikeres


– A sikeresség függvénye az
önkormányzatok
hozzáállása. Ahol kellő
gondot fordítanak a
munkavállalókra és a
munkájukra, s nemcsak a mennyiség, a
minőség is számít, ott
jól működik és hasznos a
program. Nagyon fontos lenne, hogy az
értékteremtés
irányába mozduljon el, azaz
például ne csak utcasepréssel
és szemétszedéssel foglalkozzanak
az érintettek, hanem olyan munkát
végezzenek, amire büszkék lehetnek.


Ez mindenkinek érdeke, ugyanis a
közcélú munkát
végzőknek is más a
hozzáállásuk, ha tudják,
hogy értéket teremthetnek, és a
településeknek is javára
válik, ha ezek az emberek örömmel
végzik a szükséges feladatokat
– hangsúlyozta Szabó
József.
Mint megtudtuk, a
polgármesterek visszajelzése
alapján pozitív, hogy a program
révén kezdenek visszaszokni a munka
világába az érintettek és
nagyon kicsi a lemorzsolódás.


– A régióban a 19 516
érintett közül mindössze 1068
morzsolódott le, akik nem
vállalták a munkát, vagy nem
vettek részt a kötelező
képzésben. A régióban
több mint 2,2 milliárd forintot
fordítottak eddig a programra. Szervezetünk
610 önkormányzattal áll kapcsolatban
és azok tudják a legjobb
eredményeket felmutatni, akik ezt
megelőzően is értékteremtő
közhasznú munkát végeztettek
a településen. Közülük is
kiemelendő Ricse, Cigánd,
Hidvégardó, Miskolc
és Ónod, de sok
önkormányzatnál komolyan veszik ezt
a foglalkoztatási lehetőséget.
Vannak viszont negatív példák is
– jegyezte meg az igazgató.


Pozitív eredmény Szabó
József
szerint a lakosság
kedvezően fogadta, hogy végre nem munka
nélkül kapják a szociális
segélyt az érintettek. A fekete
munkások száma is csökken a program
révén, hiszen nem tudnak egyszerre
két helyen lenni, így legalizálni
kell a munkájukat.


További pozitívum, hogy bővült
az alkalmazási lehetőség, ugyanis
immár nemcsak az önkormányzatok,
hanem más állami szervek is
foglalkoztathatják a programban bevontakat a
helyi önkormányzatokkal kötött
megállapodás alapján, így a
jövőben több ember dolgozhat a
közcélú foglalkoztatásban.


 

Ami még
finomításra
szorul

1. A program egyik
legnagyobb
hátráltatója volt,
hogy az önkormányzatok
többsége nem volt
felkészülve erre a
munkára. Nem voltak
tisztában a feladatokkal,
és hiányoztak a
szerszámok és
egyéb eszközök, amit
az emberek kezébe adhattak volna
(ez utóbbira a
NORDÁ-nál
nemrégiben nyílt egy
pályázati keret).

2.
Közfoglalkoztatási tervet
kellett készíteni, aminek
egy része elfogadhatatlan volt
és különösen
nehéz, hogy megfelelő
munkát találjanak az
önkormányzatok.
Ráadásul sok
településen csak a
hagyományos, főként
kommunális
tevékenységek
elvégzésében
gondolkodnak és kevés
„újszerű
feladatellátás”
jelenik meg a tervekben.

3. Nagy
probléma, hogy nem terjed ki a
korábbi közhasznú
munkát végzők egy
részére és sokakat
kizár a programból. Az
önkormányzatok
megfogalmazása szerint
éppen a legjobban „hadra
fogható”
álláskeresők nem
vonhatók be eme
foglalkoztatásba.

4. Az 55 év
felettieket általában nem
akarják bevonni a programba,
pedig nekik nagy szükség
lenne a nyugdíj miatt a
munkaviszonyra.

5. Egy
családban korábban csak
egy szociális segélyezett
lehetett, most viszont több
RÁT-os lehet, ha nem tudnak
nekik munkát biztosítani.

6. A nagy
városoknál az a
probléma, hogy nem tudnak
elég munkát adni –
például Miskolc
esetében a RÁT-osok csak
igen kis
százalékának van
munkája –, a kis
településeknél pedig
a hozzártés hiánya
okoz problémát. Ezt
lehetett volna orvosolni a
humánerőforrás
szervezőkkel, de ezt nem
használták ki az
önkormányzatok, a 373
engedélyezett
létszámból 110
állás üresen maradt
a régióban, és a
pályázat már
lezárult.








hirdet�s