Fűzfa alatt fésülködő lányok

Hímes tojások
Hímes tojások
Debrecen – A számtalan húsvéthoz kötődő hagyomány között van néhány helyi is. Hajdúdorogon pászkaszentelés, Tiszacsegén folyóparti séta a szokás.

Tojásfestés, locsolkodás, ünnepi mise. Nálunk is ismertek ezek a mindenütt élő szokások, de van néhány helyhez kötött tradíció is.

Fürdés a Tócóban


A puszta húsvétkor
A Hortobágy környéki településeken nagyszombat estéjén a gyerekek csengőkkel, kolompokkal körülszaladgálták a házat, zajt keltettek, hogy elűzzék a különböző férgeket. S közben kiabálták : “Kígyók, békák távozzatok, megszólaltak a harangok!” vagy “Kígyó, béka,távozz el a háztú!”
Számos Hortobágy környéki településen nagypénteken kiemelkedő
szerep jutott a pásztorkodás, különösen a juhászat egyes
munkafolyamatainak, mint pl. a farkalás. A lecsavart farkakat
összegyűjtötték, megperzselték, megabálták és vagy pörköltnek
készítették el vagy pedig tojást sütöttek rá. (A juhokat azért farkalták, hogy se a fejésnél, se az ellésnél ne zavarja a juhászt.)

– Virágvasárnapon virágokat ültettek a lányok hajdanán tájainkon – meséli Vajda Mária, a Déri múzeum muzeológusa. – Hajdúdorogon és más, görögkatolikusok lakta településeken máig él a pászkaszentelés hagyománya, amikor a húsvétra készült ételeket vasárnap a templomba viszik ahol azokat a pap megáldja. Debrecenben XIX. század végi feljegyzések szerint köménymagleves és ún. szabógallér volt az ebéd nagypénteken. Sokfelé azt tartották, hogy aki e napon megfürdik, az nem lesz rühes, így még azok is vízbe mentek, akik egyébként hadilábon álltak a higiéniával. Feljegyezték, hogy a Tócó patakban tisztálkodtak az emberek, sőt még a lovakat is megúsztatták benne, ha elég magas volt a vízállás.

Láthatja a sellőket


– Tiszacsegén gyűjtöttem össze néhány érdekes szokás emlékezetét – mondja a néprajzkutató. – Azt tartották, hogy ha valaki nagypéntek reggelén akkor megy le a folyópartra, amikor a nap éppen felkel, megláthatja a vízben a sellőket és meghallgathatja csodálatos éneküket. Érdekes módon ezzel párhuzamos hagyományt a Csallóközben lehet megtalálni. A lányok pedig a Tisza mellett ülve fésülték hajukat, hogy az olyan hosszú legyen, mint a füzek lelógó ágai – idézte fel Vajda Mária.

Ünnepi istentisztelet a Nagytemplomban

– A húsvét az élet ünnepe – jelentette ki Bölcskei Gusztáv püspök a vasárnap délelőtti ünnepi istentiszteleten a zsúfolásig megtelt Nagytemplomban.
Isten nem egyezik ki döntetlenben a halállal – emlékeztetett a feltámadásra.

– Nem vagy leírva, nem kerülsz a feleslegesek kategóriájába, ez az üzenete – folytatta a püspök, aki az igehirdetés során szót ejtett arról is, hogy a keleti és a nyugati kereszténység ezúttal ugyanabban az időpontban, együtt ünnepli a húsvétot.

Megjegyezte azt is, hogy a közelmúltban kárpátaljaiakkal beszélgetett: a határon túli magyarok, akik eddig átjöhettek gyógykezelésre, nehéz helyzetbe kerültek, hiszen már nem kapnak segítséget, s ezzel halálra vannak ítélve.

Megszentelt ételek Hajdúdorogon

Látványos, érdeklődőket is vonzó tradíció a görög katolikusoknál a pászkaszentelés, ahogyan az történt Hajdúdorogon is húsvétvasárnap: az ünnepi kalácson – pászkán – kívül más ételek is a kosárba kerülnek a böjt végén.

  • Bízzunk a női józanságban!
  • Tojás, nyúl: mi közük az ünnephez?
  • Ünnepi istentisztelet a Nagytemplomban
  • Megszentelt ételek Hajdúdorogon