Független Rendészeti Panasztestület – A magyar jogrendszer nincs felkészülve az utcai demonstrációk megfelelő kezelésére

Nincs felkészülve a Magyar Köztársaság jogrendszere és a jogalkalmazó szervek sem az utcai demonstrációk megfelelő kezelésére – állapította meg a Független Rendészeti Panasztestület az eddigi működése alapján. A panasztestület eddigi, hat hónapos működéséről és eredményeiről Kaltenbach Jenő, a testület elnöke kedden számolt be.

Az elmúlt időszakban több, a különböző nemzeti ünnepekhez kötődő vagy egyéb célból megtartott demonstráció torkollott utcai erőszakba, amire a rendőrség súlyos kényszerítő eszközök alkalmazásával és tömegoszlatással reagált. A Független Rendészeti Panasztestület szerint ezek alapján a magyar jogrendszer és ennek megfelelően a jogalkalmazó szervek sincsenek felkészülve a utcai demonstrációk megfelelő kezelésére. A Panasztestület arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a társadalmi béke érdekében szükséges változtatni a gyülekezési jog gyakorlásának néhány szabályán, és a konfliktusok rendőri kezelésén is.

A Panasztestülethez 2008 áprilisától máig összesen 194 érdemi beadvány érkezett. Ebből 36 panaszos sérelmezte, hogy különböző rendezvényeken – akár jogszerűen, akár jogszerűtlenül gyakorolta gyülekezési jogát – különböző rendőri intézkedések történtek vele szemben. Leggyakrabban a testi kényszerre, a kezek hátrabilincselésére,a könnygázra és a fogvatartásuk körülményeire panaszkodtak. A panaszok elbírálásakor a testület azt is vizsgálta, hogy jogszerűek voltak-e az érintett rendezvények, illetve azt, hogy spontán gyülekezéskor tisztázható volt-e a rendezvény békés jellege. Azt is ellenőrizte, hogy az ilyen helyszíneken történt-e olyan esemény, ami kiválthatta a tömegoszlatást, vagy más rendőri beavatkozást.

A Panasztestület eddig két rendezvény, a 2008. április 12-én, a budapesti Clark Ádám téren és az ugyanazon a napon az Erzsébet hídnál tartott demonstráció kapcsán tett panaszokban hozott döntéseket. Azt állapították meg, hogy a Clark Ádám téren bár volt jogalap az oszlatásra, a rendőrség nem biztosított megfelelő elvonulási lehetőséget a résztvevőknek és szükségtelenül és az arányosság követelményét megsértve állították elő a bejelentettnek nem minősülő, de békés demonstráció résztvevőit. Ezért az ebben az ügyben panaszt tevők szinte mindegyikének a beadványát megalapozottnak találta a panasztestület és a Rendőrségről szóló törvény értelmében az országos rendőrfőkapitányhoz továbbította az iratokat elbírálásra.

Bencze József főkapitány azonban ezeket a panaszokat kivétel nélkül elutasította, általában azért, mert szerinte a résztvevők passzív ellenállása miatt a nagy számú előállítás megalapozott volt.

A Rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi, az országos rendőrfőkapitány határozatát a panaszos bírósági úton támadja meg. Az FRP információi szerint már megkezdődtek az ilyen ügyekben a perek.

A Panasztestületet az Országgyűlés hozta létre, hogy független jogászokból álló civil szervként ellenőrizze a Rendőrség bizonyos intézkedéseit, mulasztásait. A testület feladata másrészt, hogy ha egyes rendőri eljárások súlyosan sértették az állampolgárokat, vagy alkotmányos jogaikat, akkor az azokkal kapcsolatos panaszokat – a panaszeljárás lefolytatására – a legmagasabb rendőri fórumhoz, az országos rendőrfőkapitányhoz utalja.








hirdet�s