MEXIKÓI-ÖBÖL: Az olajfaló baktériumok segítségével tisztítóberendezések készülhetnek

Ehhez - a kutatók szerint - csak annyi szükséges, hogy meghatározzák, mi az az enzim, amelyet ezek az olajfaló mikrobák használnak, amikor lebontják a szénhidrogéneket.

A Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatója, Terry Hazen szerint azonban más téren is hasznát lehet venni a felfedezett baktériumoknak. Segítségükkel például meg lehet majd találni olyan eddig ismeretlen helyeket, ahol szivárog az olaj. Ott ugyanis, ahol szénhidrogének vannak jelen a vízben, jelentősen szaporodik ezeknek az organizmusoknak a száma. A biológus szerint a baktériumok tanulmányozása hasznára válhat az olajfinomító iparágnak is, hiszen, ha az olajfeldolgozásról van szó, akkor ahogy Hazen fogalmazott "soha nem láttunk semmit, ami jobban teljesítene mint ezek".

A Deepwater Horizon olajfúró platform április 20-i felrobbanása után 87 napon át összesen 780 millió liternyi kőolaj omlott a Mexikói-öböl vízébe. Ezek részben felhőszerű képződményekké alakultak körülbelül egy kilométeres mélységben a vízfelszín alatt. A Berkeley laboratórium kutatói egy ilyen "felhőt" vizsgáltak, és észrevették, hogy abban már ismert, de eddig ismeretlen olajfaló baktériumok (gamma-proteobaktériumok) vannak. Ezek 5 Celsius fokos környezetben, vagyis olyan hidegben, amilyen a mélyen az olajfelhők elhelyezkedtek, az eddig ismertnél gyorsabban bontják le a szénhidrogéneket. Ráadásul azt is észrevették, hogy az olajbaktériumok nemcsak az olajat, hanem elpusztult társaikat is elfogyasztják, így tisztítva meg a szennyeződéstől teljesen a vizet.

Hazen vezette csoport a kutatásról először a Science című tudományos lapban számolt be kedden.
- Független Hírügynökség  -