Javaslatcsomag készül az árambiztonság növeléséről

A hatékonyabb munka érdekében lehetőség nyílhat például arra, hogy a katasztrófavédelem különleges járműveit (például a lánctalpas kocsikat) is az áram helyreállításán dolgozó szakemberek rendelkezésére bocsássák, de lehetőség szerint megvizsgálják mobil aggregátorok beállítását, illetve nagyfeszültségű vezetékek föld alá telepítését is - mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője. A szakemberek szeptember 15-ig dolgozzák ki javaslataikat, és ha kell, jogszabálymódosítást kezdeményeznek.

Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: 2009-ben 614 tartós üzemzavar volt Magyarországon, ami 802 ezer fogyasztót érintett, és 1,3 milliárd kilowattóra áramkiesést jelentett. Idén már eddig 887 tartós áramkimaradás volt, ami 836 ezer fogyasztót érintett, de csak 614 ezer kilowattóra áramkiesés történt. Magyarországon az EU-átlagba illeszkedik a tartós lakossági áramkimaradás aránya. Az üzemzavarok idei nagy száma az extrém időjárásnak tudható be - hangzott el.

A jogszabályok alapján áramszünet esetén a szolgáltatónak 4 órán belül el kell kezdenie a javítást, és 24 órán belül kezelnie kell a bajt. Abban az esetben, ha egy fogyasztónál túllépték ezt az időkeretet, az illető kötbérét folyamodhat. Jövő januártól azonban ez automatikussá válik, azaz a szolgáltatók külön kérvény nélkül jóváírják a kötbért - emlékeztetett az energiahivatal elnöke. Mindez nem érvényes a különösen nagy természeti csapások esetén, a jóváírt összeg pedig a település nagyságától és az ingatlan elhelyezkedésétől is függ.