Fontosak az emlékező kövek

A sírkövek tiszteletet váltanak ki belőlünk
A sírkövek tiszteletet váltanak ki belőlünk - © Fotó: Ádám János
Miskolc – A halál általános, de annak kultusza kultúránként változik.

A magyarok halálhoz fűződő viszonya, ahhoz kapcsolódó hagyományai régen szigorú szabályokat követtek, melyek ugyan változtak mára, de az illendőség keretei megmaradtak. A világban széttekintve a mi szemünk számára sokszor extrém példákkal találkozunk, amiket mi akár ízléstelennek is találunk. Ugyanakkor ezen kultúrkörök számára természetes normáról beszélünk. A budapesti Kegyeleti Múzeum, a temetkezési és gyászkultúrának emléket állító intézmény munkatársai beszéltek a halotti kultuszokról.

Nem csak a vallásból

Egy nép halottkultusza nemcsak a vallásból eredeztethető, hanem gyökerei visszanyúlnak az ősi hagyományokhoz. A kettő keveredéséből és más népek szokásaiból átvett elemekből állnak össze jelenkorunk halotti kultuszai. A mexikói halottak napja például egy vidám családi ünnep, amelyet országszerte mindenhol megtartanak. Ezen a napon a túlvilágról hazalátogató családtagokat feldíszített házi oltárral várják az élők. Az oltáron a naphoz hasonló színű gólyahír virág van, cukorkakoponyák, amelyekre az élő családtagok neveit írják. A halottak napi vidám zenés-táncos mulatságon az elhunytak kedvenc ételeit, italait, sőt cigarettáit is kiteszik az asztalra. A mexikóiak erősen hisznek abban, hogy egy napon a család, élők és holtak mind újra találkoznak majd.

A halotti kultuszok is változnak, bár a változást lassítja az a tény, hogy a halál továbbra sem szűnt meg az élet végpontja lenni. A temetők szerepe is egyre csökkenhet, változhat idővel, hiszen a hagyományos, koporsós temetéseket lassan háttérbe szorítják az urnás vagy a hamvak specifikus helyen történő szétszórásával járó temetések. Évek óta létező szolgáltatás a hamvakból történő gyémánthoz hasonló ékkő készítése, amely lehetővé teszi, hogy elhunyt hozzátartozóinkból – például – egy nyakék váljon. Mindez abszurdnak tűnhet, mint ahogy az újkori hamvasztó üzemek létesítése is nagy ellenkezéseket váltott ki egykor. Magyarországon az első, debreceni hamvasztó a katolikus egyház tiltakozása miatt csak évtizedekkel megépülése után kezdhette meg működését.

Temetők, sírkertek

Fontosak a temetők, a sírkertek, az emlékezőkövek, még akkor is, amikor a felirat rajtuk már nehezen olvasható. Ha kisétálunk egy temetőbe, saját halottjaink mellett akaratlanul is megemlékezünk minden hajdanvolt élőről. A sírkövek tiszteletet váltanak ki belőlünk. Az egyén végessége miatti félelmen felülkerekedik az emberi kultúra végtelenségébe vetett hit, egyfajta bizonyosság, hogy a közösség, amelynek alkotó részei vagyunk, nem tűnik el nyomtalanul.

ÉM-KCS


Gecse Attila: „Az a legfontosabb, mit jelent számunkra az élet”
Miskolc - Gecse Attila lelkész gondolatai az elmenni készülők üzeneteiről. Halottainkra emlékezve arról is gyakran elgondolkodunk, mit kaptunk elhunyt szeretteinktől életük során. Mit üzennek azok a hozzátartozóink, barátaink, akik most készülnek búcsút venni földi életüktől. Erről beszélgettünk ...

Illusztráció: getty images
„Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz bennem, ha meghal is, él; És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?” (Jn. 11. 25-26) Vajon mit válaszolna a sok felhasználó, akik lelkesen osztogatják ezekben a napokban a „Nálunk mindenszentek van és nem Halloween” bejegyzéseket...

Bigus Árpádné:„Zsófinaka képzőművészethez istehetsége volt...”
Bükkaranyos, Miskolc - Zsófi, a 17 éves lány balesetben meghalt, de szerveivel embereket mentett meg. Mi adhat gyógyírt egy édesanya végtelen fájdalmára? Az idő? A szülei és férje iránt érzett felelősség? Vagy egy idézet halott leánya asztalán? Bigus Árpádné Melindával megtörtént a csoda, majd eg...