Folytatódik a fagy- és jégkárenyhítés

Akt.:
A jégkárelhárító-rendszer abban segít, hogy ne ekkora jégdarabok essenek
A jégkárelhárító-rendszer abban segít, hogy ne ekkora jégdarabok essenek
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A 0rnek köszönhetően kevesebb a bekövetkezett kár.

Az idei tél végi, tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a hazai mezőgazdasági kultúrákban, amit a gyümölcstermelők úgy fogalmaztak meg, hogy a fagyok már jórészt elvégezték helyettük a betakarítást. Mindezt még tetézték a június eleji jégverések. Egyes tájegységek termelői szerint, amit a fagy meghagyott, azt a jég elvitte.

Az ez évi adatok hasonlóak az elmúlt év megfelelő időszakához, tehát katasztrofális jégkárokról sem beszélhetünk.” Feldman Zsolt

Inkább a csonthéjasoknál

Feldman Zsolt agrárágazatért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az idei téli fagy és tavaszi fagykárbejelentések és a 2017. évi hasonló időszakra vonatkozó kárbejelentései összehasonlítása során megállapítható, hogy a fagyok lényegesen kisebb területen okoztak károsodásokat, így várhatóan a termelők terméskiesése is alacsonyabb mértékű lesz. A téli fagykárra bejelentett terület az elmúlt évinek a 62 százaléka, míg a tavaszi fagykárra bejelentett terület az elmúlt évhez képest a bejelentett területnek a 10 százalékát sem éri el. A kertészeti ágazat szakembereinek véleménye egybeesik a kárbejelentések alapján levonható következtetésekkel, miszerint egyes gyümölcsök esetében az átlagosnál jobb termés várható. Jelentősebb tavaszi fagykárok csak az ország dunántúli területein következtek be és okoznak, elsősorban a csonthéjasoknál terméskiesést.

Felmérik a bejelentéseket

„A jégesőkárra vonatkozó ez évi adatok hasonlóak az elmúlt év megfelelő időszakához, tehát katasztrofális jégkárokról sem beszélhetünk. Az ország több területén fordultak elő jégverések, azonban a károsodás mértéke – a május 1-től működő országos jégkármérséklő rendszernek köszönhetően – várhatóan kisebb a 2017-es évhez képest” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Mint elmondta, a jégkármérséklő rendszer működésének hatásosságát jelzi, hogy amikor Szlovéniában alma­nagyságú jég esett, ugyanakkor a közeli Zala megyéből is érkeztek kárbejelentések, de a jégszemek mérete és az okozott kár nagysága össze sem hasonlítható a Szlovéniában tapasztaltakkal. Hasonló volt ez a Kárpátalját ért hatalmas jégverés alkalmával is, ugyanakkor hazánk északkeleti határszélein ezt kisebb mértékben észlelték.

„A bejelentett károk felmérését az agrárkár-megállapító szervezet munkatársai folyamatosan végzik, azonban a várható károkra vonatkozóan még nem lehet pontos adatokkal szolgálni, mivel a növények regenerálódhatnak, illetve kedvezőtlenebb esetben újabb károsodás, például újabb jégverés érheti a növényeket” – tette hozzá.

Megvannak a források

Feldman Zsolt elmondta, hogy a tavaszi fagykár, jégkár enyhítésére igénybe vehető a vidékfejlesztési programban az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatására szóló pályázat. Ennek célja a szélsőséges időjárási jelenségek (téli és tavaszi fagykár, hirtelen lezúduló jelentős mennyiségű csapadék, viharkár, jégkár) által okozott károk mérséklését elősegítő kármegelőző beruházások támogatása, melynek keretösszege 4,47 milliárd forint. Az elérhető támogatás mértéke egyéni projektnél maximum 20 millió, kollektív projekt esetén maximum 100 millió forint. Ami a gazdálkodók érdekeit javítja, hogy a támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 7-ig van lehetőség.

Négy milliárd támogatás

„A június 17-i adatok szerint a jelenleg beadott kérelmek száma 329, a kérelmekben igényelt támogatás összege pedig a 4 milliárd forintot…”

Ültetvények megújítása

„Magas minőségű bor csak magas minőségű szőlőből készíthető – fogalmazott az államtitkár. – Ennek megfelelően az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból rendelkezésre álló támogatási keret meghatározó részét – az elmúlt 10 évben közel 68 milliárd forintot – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához lehetett igénybe venni.

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvények korszerűsítését továbbra is fontosnak tartja, a 2018. februári benyújtási időszakban 1189 kérelem érkezett be a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és –átállítási támogatására. A Magyar Államkincstár az egyéni tervek feldolgozását folyamatosan végzi, eddig 1019 egyéni tervet hagytak jóvá, amelyek alapján 2192 hektár szőlőültetvény megújítása kezdődhet meg, 23,9 millió euró támogatás igénybevételével.

A régi ültetvények teljes felújítása mellett lehetőség nyílik 2018 novemberétől a magas borminőséget adó, öreg tőkékkel beültetett, értékes ültetvények támberendezésének felújítására is. Az ültetvények korszerűsítésére igénybe vehető támogatás szabályait az Agrárminisztérium úgy határozta meg, hogy az az értékesebb termőterületre történő telepítést szolgálja, és ösztönözze a jobban értékesíthető szőlőfajták telepítését.”

Nagy József


Tovább javuló lehetőség

A világörökségi területek előnyben részesítésével a tokaji borvidék lehetőségei a támogatások elérésére tovább javultak. A szőlőültetvények felújítása mellett lehetőség van új szőlőültetvények telepítésére is, amelynek támogatási keretét a vidékfejlesztési források jelentik. Feldman Zsolt agrárágazatért felelős helyettes államtitkár szerint még soha nem volt ilyen kedvező és széles körben igénybe vehető támogatási lehetőség a szőlőtermesztők számára. A szőlőültetvények korszerűsítésére összesen mintegy 14 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.