Folytatják a razziát, bármit is mond az ombudsman

Bár már többször is tüntettek ellene, az önkormányzat eltökélt a nyomortelepek felszámolása ügyében
Bár már többször is tüntettek ellene, az önkormányzat eltökélt a nyomortelepek felszámolása ügyében - © Fotó: ÉM
Miskolc – „A szegénység nem bűn” – többek között ilyen feliratú táblával tiltakozott két civil a telepfelszámolás ellen.


Demonstrációval indult csütörtökön a miskolci testület júniusi ülése: Csikós Mariann és Pém Mihályné tiltakozó táblákkal ültek be a közgyűlési terembe, hogy felemeljék szavukat az önkormányzat telepfelszámolása ellen. Dr. Kriza Ákos polgármester azonban még napirend előtt elmondta: „Meg tudom nyugtatni azt a 35 ezer miskolcit, akik aláírásukkal támogatták a nyomortelep-felszámolást, hogy folytatjuk. Bármit állít az ombudsman, a TASZ, vagy bárki, mi a joggal élünk, és nem visszaélünk.”

A napirendek között volt a város gazdasági programja is, amely 2019-ig határozza meg Miskolc elképzeléseit. Ezt a törvény szerint a közgyűlés megalakulása után fél évvel kell tárgyalnia a képviselőknek, Miskolcon hét hónap után került a testület elé. Az ellenzék ezt szóvá tette, mire a várost vezető frakció azzal érvelt, hogy várták az ellenzéki javaslatokat a programhoz, de azok nem érkeztek meg.

Csökkenés-elvándorlás

A Fidesz-KDNP részéről elhangzott, hogy a rendszerváltozás óta soha nem látott munkahelyteremtés indult meg városvezetésük idején. Mint fogalmaztak: amellett, hogy négyezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, beindult a Takata, és a Patec is 400 munkahellyel jön Miskolcra. „Mindenkinek el kell ismerni, hogy Miskolc kikerült a lesajnált, lenézett pozícióból, és elindult a fejlődés útján” – mondták.

Az MSZP szerint a regisztrált munkanélküliség csökkenése azt takarja, hogy elhagyják a várost a miskolciak, vagy nem is regisztrálják őket. A szocialisták azt is kifogásolták, miért nincs szó a programban az egészségügyről, oktatásról, egyházakról, szociális kérdésekről, idősekről, a miskolci családokról. A Jobbik azonban Andersen meséjének titulálta a programot, felsorolták, hogy az elmúlt öt évben csökkentek a reálkeresetek, a vállalkozások sorra mennek tönkre, a miskolciak 65 százaléka él a létminimum alatt.

– N. Szántó Rita –

 

A lelépési díjat is eltörölték egyúttal

 

A lakások bérletéről szóló rendeletet is módosította a testület: egyrészt, hogy az idetelepülő cégek dolgozói egyszerűsített formában jussanak lakáshoz, másrészt, hogy a piaci alapon bérbe adott lakások esetében öt év legyen a bérbeadási idő. Valamint a Kúria döntését is át kellett vezetni a rendeletbe, hiszen a legfelsőbb bíróság törvénytelennek minősítette, hogy Miskolc elhagyásához köti az önkormányzat a lelépési díj megfizetését. Dr. Kiss János alpolgármester szerint Miskolc így nemcsak a Kúria által kifogásolt részt törölte el a rendeletből, de magát a lelépési díjat is, azaz nem fizetnek a bérlőnek. Az alpolgármester szerint a törvény nem kötelezi őket fizetésre.








hirdetés