Varannai Lajos neurológus főorvos nemrég úgy döntött, külföldön hasznosítja tapasztalatait és tudását. Egyelőre nem dolgozik, csak nyelvet tanul Dániában, de már megkapja alapfizetését, ami hatszorosa az itthoni bérének. Ha azonban munkába áll, és ügyeleteket is vállal, akár nyolcszor annyit kereshet majd, mint itthon, a megyei kórház főorvosaként. Mint fogalmazott, anyagi okok miatt vállalta a külföldi munkát (egyelőre egyéves szerződése van), hiszen két egyetemista és egy középiskolás gyermeket nevelnek feleségével, aki szintén orvos. Hozzátette: ha legalább kétszeresét tudná megkeresni magyarországi pénzének itthon, nem utazott volna Dániába.  

Boldogulni akarnak

Az elmúlt hetekben különböző adatok jelentek meg a  sajtóban arról, hogy hány orvos hagyja el évente az országot a jobb boldogulás reményében. Volt olyan napilap, amely a kivándorló orvosok számának rohamos növekedéséről írt. A napokban azonban megjelentek az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai, melyek azt mutatják: ebben az évben 360 orvosnak adtak ki hatósági bizonyítványt, mely a külföldi munkavállaláshoz szükséges, tavaly, ugyanebben az időszakban 357-et. Tehát jelentős növekedésről nem beszélhetünk. Megyei adatokat a hivatal nem tudott adni, mint levelükben írták, a megyei szűréshez több időre van szükségük.  

Az ápolók is

Nem az orvosok elvándorlása okozza majd a legnagyobb gondot a jövőben, hanem a szakápolóké, vélekedett dr. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Főigazgató Főorvosa, egyben a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke. Megyei adatokkal ugyan ő sem tudott szolgálni, de azt elmondta: az általa vezetett intézményből az utóbbi 10 évben mindössze 7 orvos távozott külföldre, közülük ketten vissza is jöttek, mert nem találták meg a számításukat. Azonban amióta megnyílt a német és az osztrák munkaerőpiac, naponta 1-2 szakápoló kérvényezi a főigazgatótól, hogy egy év fizetés nélküli szabadságot vehessen ki külföldi munkavállalás céljából. Csiba Gábor szerint a jövőben az egészségügyre ez jelenti majd a nagyobb veszélyt. A főigazgató hozzátette: az orvosokat és az ápolókat a kilátástalanság hajtja külföldre. A nyugati országokban tisztességes fizetés, szolgálati lakás, az intézmények által fizetett továbbképzések várják. Megjegyezte: nem mindenki marad azonban külföldön, mert azt tudni kell, hogy magyar orvosokat, ápolókat épp azokra a területekre keresnek, ahová  helyi szakemberek nem szívesen mennek.

Mozgolódnak a rezidensek

Nem túl riasztóak a megyei adatok, tudtuk meg Rácz Sándortól, a Magyar Orvosi Kamara B.-A.-Z. Megyei Területi Szervezetének elnökétől. Tudomása szerint 14-15 megyénkbeli orvos dolgozik jelenleg külföldön, bár hozzátette, ő csak azokról tud nyilatkozni, akik kamarai tagok. A külföldre távozók között van aneszteziológus, sebész, szülész és röntgenes, tehát épp azok, akiknek drága a képzésük. Az elnök megjegyezte: nagy baj azonban, hogy a rezidensek „mozgolódnak”, hiszen fiatalok nélkül a magyar egészségügy nagy bajban lesz néhány év múlva.

ÉM-HE

Ki fog itthon ennyi pénzért tüzet oltani?

Miskolc - A nővérek, orvosok után a tűzoltók is külföldön kereshetik a boldogulásukat