Fitch: államcsődnek minősülne az euróból távozó országok adósság-átdenominálása markáns leértékelődés esetén

    Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London, 2012. május 31., csütörtök (MTI) – A Fitch Ratings az értékvesztéssel járó adósságcserére vonatkozó saját kritériumai alapján valószínűleg államcsődnek minősítené, ha az euróövezetből esetleg távozó országok denominálnák euróban fennálló szuverén kötelezettségeiket saját “markánsan leértékelődő” új valutájukra – közölte Londonban ismertetett csütörtöki helyzetértékelésében a nemzetközi hitelminősítő.

 

A Fitch elemzése szerint jórészt ugyanez vonatkozna az adott országok bankjaira is: a cég kritériumai alapján bankcsőd eseménynek minősülne a kötelezettségek denominálása, csakúgy, mint a betétekre és a tőkeáramlásra bevezetett, a követelések tulajdonosai számára hátrányokkal járó korlátozások.

A hitelminősítő közölte, hogy továbbra is “nagyon valószínűtlennek” tartja az euróövezet teljes felbomlását és az euró megszűnését, tekintettel egy ilyen fejlemény hatalmas pénzügyi és politikai árára, valamint az euróövezet fenntartása melletti erőteljes politikai elkötelezettségre.

A cég szerint ugyanakkor “tényleges és növekvő” kockázat Görögország távozása a valutaunióból, miután a május 6-ai választásokon komoly eredményt értek el a további megszorításokat ellenző pártok.

A Fitch csütörtöki elemzése szerint jóllehet nincsenek meg a jogi alapok arra, hogy valamely tagország elhagyja az euróövezetet, ez a fejlemény azonban immár “nem elképzelhetetlen”.

A távozás mellett dönthet például egy tagállam akkor, ha képtelennek bizonyul a valutaunión belül visszatérni a növekedési pályára, ha a megszorítások okozta fásultság kikezdi a további eurótagságot pártoló kollektív akaratot, vagy “ha populisták kerülnek hatalomra”.

A Fitch Ratings csütörtöki elemzése tőkeáramlási és bankbetét-hozzáférési korlátozások bevezetését valószínűsíti azokban az országokban, amelyek elhagynák az euróövezetet és saját valutára térnének át.

A széles körű tőke- és devizakorlátozások segíthetik az államot a szűkös keménydeviza-források hozzáférési prioritásainak kijelölésében – e prioritások közé tartozna például az alapvető fontosságú importtermékek megvásárlása vagy a helyi valuta védelme -, azonban ha a vállalatok éppen e korlátozások miatt nem tudnák bevételeiket keménydevizában realizálni, vagy nem tudnák teljesíteni devizaadósság-szolgálati kötelezettségeiket, akkor az adott ország nem feltétlenül lenne képes kihasználni az új valuta nominális leértékelődéséből eredő versenyképességi előnyöket, és nem tudna visszatérni a növekedési pályára – áll a Fitch csütörtöki londoni elemzésében.

A cég szerint mindemellett nem lenne garantálható a tőkekorlátozások teljes hatékonysága sem. Az előre felkészült cégek például offshore számlák révén kikerülhetik a hazai korlátozásokat.

A tőkekorlátozások valószínűségét – és bevezetésük következményeit – már más nagy londoni házak is részletesen tárgyalták az euróövezet jövőjéről felvázolt forgatókönyveikben, elsősorban Görögország jelentős kockázatúnak ítélt távozásával összefüggésben.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja – legutóbbi globális prognózisa szerint ha Görögország a nemrégiben végrehajtott adósságátrendezés ellenére szabályozatlan körülmények közepette törlesztésképtelenné válik és kiesik az euróövezetből, akkor a “belátható jövőben” nem tud visszatérni a nemzetközi adósságpiacra, és valószínűleg tőkekorlátozásokat – ezek érvényesítésére pedig határellenőrzést – kellene bevezetnie.

Ráadásul az EU-szerződésekben nincs olyan opció, amely lehetővé tenné a távozást az euróövezetből, így az euró elhagyásának egyetlen legális módja az lenne, hogy az ország azonnal távozik az EU-ból is. Görögország ugyan megtalálhatja a módját e jogi akadály megkerülésének, ám a tőkekorlátozások bevezetése és az ezzel valószínűleg együtt járó határellenőrzés mindenképpen az egységes uniós piaci szabályok súlyos megsértését jelentené – hangsúlyozták az EIU londoni elemzői.

Ugyanezt emelték ki minapi helyzetértékelésükben az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének szakértői is.

A cég előrejelzése szerint a görög eurótagság megszűnése utáni első lépés a határidő nélküli bankzárlat elrendelése lenne, és ebben az esetben a pénzkiadó automatákat is le kellene zárni.

Mindehhez határellenőrzés bevezetése is járulhatna a pénzmenekítés megakadályozása végett.

Az RBC elemzői szerint azonban mivel az euróövezeti távozás megszűnésének kezeléséhez szükséges tőkekorlátozások az EU-alapjogszabályok nyílt megsértésével érnének fel, Görögországnak “legalábbis időlegesen” az EU-ból is ki kellene lépnie.

Az RBC Capital Markets forgatókönyvcsokra szerint ugyanakkor van még egy olyan potenciális kényszerhelyzet, amely a görög euró- és EU-tagság megszűnését eredményezné: a katonai hatalomátvétel.

A cég elemzői elismerték, hogy ez “szélsőséges forgatókönyv”, hangsúlyozták ugyanakkor, hogy “a teljesség kedvéért” ennek következményeit is meg kell vizsgálni.

A ház felidézi, hogy az EU-alapszerződés lehetőséget ad az egyes uniós tagállamok jogainak felfüggesztésére, ha az adott ország esetében egyértelmű a kockázata a meghatározott alapértékek – köztük az emberi jogok, a demokrácia, a törvényesség uralma, a szabadság és az emberi méltóság – súlyos sérelmének.

Az RBC elemzői szerint “nehéz elképzelni”, hogy katonai hatalomátvétel esetén ezek az alapértékek ne sérülnének, és egy ilyen fejlemény nyomán döntés születhet Görögország kizárásáról az EU-ból és az euróövezetből.