Figyelmetlenek voltak a romák, ezért félhettek az egyenruhásoktól

Akt.:
Egy hagyományos polgárőr, egy Szebb Jövőért és egy gárdista egyenruha
Egy hagyományos polgárőr, egy Szebb Jövőért és egy gárdista egyenruha - © Fotó: Hajdú D. András/abcug.hu
Budapest, Gyöngyöspata – A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület csak a gyülekezéshez való jogával élt, amikor hetekig masírozott a gyöngyöspatai cigánytelepen, az ott élők pedig azért féltek tőlük, mert összekeverték az egyenruhájukat a Magyar Gárdáéval. Többek közt ez derül ki a Heves megyei Rendőr-főkapitányságot felmentő másodfokú ítélet indoklásából. Vannak olyan rendőrfőnökök, akik félelemkeltésre nem emlékeznek, csak párosával sétálgató, beszélgető emberekre. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Nem talált diszkriminációt Gyöngyöspatán a másodfokú bíróság, ezért csütörtökön a Heves megyei Rendőr-főkapitányság javára döntött a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított perben. A TASZ szerint a rendőrség 2011-ben hagyta, hogy a helyi cigánytelepen hónapokig járőröző szélsőséges szervezetek, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő és a Betyársereg megfélemlítsék a roma lakosságot. A járőrözésből az elmúlt évek egyik legnagyobb botránya lett, amit azóta is nyög a helyi roma közösség.

A 2015-ös elsőfokú döntés még a TASZ-nak kedvezett, sőt abban reménykedtek, hogy a Debreceni Ítélőtábla még több ponton elmarasztalja majd a rendőrséget, végül azonban mindenben a rendőrség javára döntöttek. Jovánovics Eszterrel, a TASZ Romaprogramjának vezetőjével néztük végig, mi a baj a másodfokú ítélettel.

Csak azért féltek, mert összekeverték az egyenruhákat

A TASZ szerint a rendőrség – bár nagy létszámban jelen volt – nem lépett fel a szélsőségesekkel szemben, és ezzel fenntartotta a romákkal szembeni félelemkeltő légkört. “Szerintünk már a Szebb Jövőért járőrözése jogsértő volt, amivel szemben fel lehetett volna lépni” – mondta Jovánovics, hiszen például a kirívóan közösségellenes, ridalomkeltésre alkalmas magatartás, vagyis a garázdaság szabálysértése már akkor is büntetendő volt. Az első fokon eljáró Egri Törvényszék egyetértett a TASZ-szal, az ítélőtábla szerint viszont nem a rendőrség hozta létre ezt a légkört, ezért nem is vonható felelősségre, a járőrözés során pedig amúgy sem követtek el bűncselekményt.

A bíróság szerint “az egyenruha viselése, különböző jelek, szimbólumok használata, az alakzatban vonulás, vezényszóra történő nyilvános menetelés és éneklés” belefér a gyülekezéshez való jogba. A TASZ szerint ez nem igaz. “A gyülekezési törvény hatálya alá békés politikai demonstrációtartoznak, nem a hetekig tartó megfélemlítő masírozás, járőrözés. Gyöngyöspatán majdnem két hónapig jelen voltak a szélsőségesek, a Szebb Jövőért pedig két héten át állandóan járőrözött, ami alkalmas volt a félelemkeltésre” – mondta Jovánovics.

A Debrecen Ítélőtábla egyik fő érve szerint a romák azért féltek, mert összekeverték a Szebb Jövőért egyenruháját az addigra, éppen a félelemkeltő tevékenysége miatt feloszlatott Magyar Gárdáéval. Hivatalosan nem volt kapcsolat a két szervezet között, noha a TASZ videójában is elhangzik, hogy a tagságuk lényegében megegyezett. Jovánovics szerint egy laikustól, így egy gyöngyöspatai romától sem várható el, hogy felmérje, van-e jogi kapcsolat a Magyar Gárda és a Szebb Jövőért között, de a különbség amúgy sem volt túl feltűnő, számos körülmény utalt arra, hogy a Szebb Jövőért ugyanolyan rasszista indítékkal járőrözött, mint ami a Gárda cigányellenes felvonulásait jellemezte korábban.

“A helyi politikus házán gárdista zászló lógott, és mindannyian a Gárdáéra hajazó jelképeket viseltek” – mondta Jovánovics. A két szervezetet Ormosi Attila Heves megyei rendőr-főkapitány is összekeverte véletlenül a tanúvallomásában. (További érdekes vallomásrészleteket keretes írásunkban olvashat).

Az ítélőtábla szerint a 2011. március 6-i, Juhász Oszkár jobbikos polgármester által bejelentett, és a Szebb Jövőért tagjai által biztosított tüntetés sem sértette a romák jogait. A demonstráció a település központjában kezdődött, ami a TASZ szerint is jogszerű volt, onnan viszont árpádsávos zászlókkal a faluvégi cigánysorra vonultak, és átadtak egy petíciót a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, amelyben felszólították a “cigánybűnözés befejezésére”. A tömeg durva, cigányellenes jelszavakat skandált: “Szappant főzünk belőletek!” “Dolgozni menjetek, ne lopni!”

Jovánovics szerint meglepő, hogy a bíróság ezt jogszerűnek találta, hiszen a Kúria korábban éppen a hasonló vonulások miatt oszlatta fel a Magyar Gárdát. “A romáknak nem volt módjuk elmenekülni az őket bántó, megalázó vélemények elől, ezért az sértette a jogaikat, tehát a rendezvényt fel kellett volna oszlatni”- mondta Jovánovics. A konfliktus egy április 26-i tömegverekedésben csúcsosodott ki, ami a TASZ és az elsőfokú szerint megelőzhető lett volna, ha a rendőrség korábban megfelelően fellépett volna ellene. “A másodfok ezt is elutasította, de nem igazán fejtette ki, hogy miért”.

Feketében voltak, de az nem egyenruha

Az első fok tanúvallomási jegyzőkönyveiből kiderül, hogy több vezető beosztású rendőr igyekezett jelentéktelen színben feltüntetni az eseményeket. Kiválogattunk néhány érdekes megszólalást:

  • “Én nem tudok úgy nyilatkozni, hogy az egyesület tagjai részéről járőrözésre került volna sor. Arról volt szó konkrétan, hogy ők sétálgattak és beszélgettek”. (Borsos Péter, akkor gyöngyösi közrendvédelmi és közlekedési osztályvezető)
  • “Kérdésként megfogalmazódhat az a dolog, hogy az ember fél valamitől, a másik ember nem fél ugyanattól”. (Ormosi Attila Heves megyei rendőr-főkapitány)
  • “Én szerintem a megbotránkoztatás keltése nem valósult meg a községben”. (Ormosi Attila Heves megyei rendőr-főkapitány)
  • “Úgy emlékszem, hogy amikor először értesültem a járőrözésről, az egyesület tagjai párosan sétáltak, és a létszámuk talán 10 fő alatt maradt. Én ennél a létszámnál nagyobb létszámot nem tapasztaltam”. (Ormosi Attila Heves megyei rendőr-főkapitány)
  • “Én nem tapasztaltam személy szerint semmiféle cigányellenes motivációt, ha lett volna, akkor intézkedni kellett volna”. (Borsos Péter, akkor gyöngyösi közrendvédelmi és közlekedési osztályvezető)
  • “A rendőrökön kívül egyenruhában más nem volt jelen a községben. Persze kérdés, hogy ki mit tekint egyenruhának. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai a községben fekete ruhában voltak. Egy egyszerű fekete ruhára emlékszem és egyszerű fekete mellényre. Az együvé tartozásukat a ruha hátára kiírt kifejezés fejezte ki”. (Borsos Péter, akkor gyöngyösi közrendvédelmi és közlekedési osztályvezető)
  • “Az egyesület jelképe egy régi rakamazi turulmadár ábrázolás volt az emlékezetem szerint. Egyértelműen meg lehetett különböztetni a két jelképet a Magyar Gárdás jelképtől”. (Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány)
  • “Álláspontom szerint a fekete ruha lehet összevissza, ezzel, azzal, nem minősül egyenruhának, én így gondolom. Én egyenruhának ebben az összefüggésrendszerben azt tekintem, amit a magyar bíróság is leírt, amit a Magyar Gárda tagjai viseltek”. (Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány)
  • “Ne legyünk naivak, hogy a cigányság részéről egyfajta ellenérzés van a rendőrség irányába. Amikor problémájuk van a rendőrséget megváltóként fogadják, ilyenkor nagyon kellett a rendőrség, máskor viszont jobb lenne, ha nem lenne rendőrség, mert akkor nem tudnak focizni az úton”. (Balogh Tibor gyöngyösi rendőrkapitány)
  • “Azt nem tudnám elmondani, hogy a Magyar Gárdát miért oszlatta fel a bíróság. Ugyanakkor magát az ítéletet olvastam”. (Ormosi Attila Heves megyei rendőr-főkapitány)

Az események hatására a parlament 2011-ben módosította a büntető-törvénykönyvet: az addig is szabálysértésnek számító garázdaságot kibővítve, előítéletes indítékkal megalkotott egy új tényállást. Az ítélőtábla szerint mivel ez akkor még nem volt hatályban, hiába lett volna alkalmazható, a rendőrség nem járhatott el ez alapján. Ez ugyan igaz, de Jovánovics szerint a bíróság így azt is elismerte, hogy egyszerű garázdaság miatt eljárást kellett volna indítani a járőrözők ellen.

“A rendőrség végig kettős kommunikációt folytatott a perben. Egyrészt azt mondták, a joghézagok miatt nem tudtak fellépni, másrészt pedig azzal védekeztek, hogy a településen törvényes szervezetek jelentek meg, és bár a romák féltek, ez teljesen alaptalan volt” – mondta Jovánovics. “Ha el is fogadnánk az elsőt, vagyis hogy nem volt jogszabályi alapjuk eljárni, akkor is kérdés, vajon miért nem jelezték hónapokig sem az Országos Rendőr-főkapitányság, sem a törvényhozás felé, hogy szívesen megszüntetnék a félelemkeltő légkört, de nincs rá lehetőségük”.

Nem tárták fel, ami meg sem történt

A TASZ azért is perelte a rendőrséget, mert azon túl, hogy nem léptek fel a szélsőségesek ellen, irreális szabálysértési bírságokat kezdtek kiszabni a romákra, és ez a szélsőségek távozása után még hónapokig tartott. “Tíz-húszezer forintra bírságoltak romákat azért, mert a járda helyett a kövesúton mentek, szotyit köpködtek, vagy eldobták a cigarettacsikket” – mondta Jovánovics. “Egy ombudsmani vizsgálat is kimutatta, hogy volt olyan roma, akit megbüntettek kerti hulladékégetésért, miközben ugyanezért egy nem romát nem bírságoltak meg”.

A TASZ a per során bekérte a rendőrség bírságolási adatait, amiből az derült ki, hogy 2011-ben nyolc hónap alatt

a 86 megbírságolt emberből 61 roma volt, miközben a 2800 lakos közt csak 450 roma van.

Mivel tudomásuk volt több olyan esetről, amikor a rendőrök észlelhették a nem romák szabálytalanságait, mégsem jártak el, az elsőfokú bíróság elfogadta a panaszt, és kimondta, hogy egy gyakorlat akkor is sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot, ha az azt alkotó egyedi intézkedések, vagyis maguk a bírságolások törvényesek. Jovánovics szerint ennek a mondatnak jogtörténeti jelentősége volt, mert a diszkrimináció pontosan így működik a gyakorlatban.

A másodfok viszont ezt teljesen visszavonta azzal, hogy a TASZ-nak a nem romákat érintő, meg sem történt bírságolások körülményeit is fel kellett volna tárnia, ami nyilván lehetetlen. Jovánovics szerint az egész ítélet “szakmailag felháborító és megalapozatlan”, ezért kérni fogják a felülvizsgálatát a Kúriától.

Szurovecz Illés | abcug.hu








hirdetés