Fiera nem egyedül érkezett Miskolcra, hanem hat kölyökkel a hasában

Fiera szimatol
Fiera szimatol
Miskolc – Az ajándékba kapott kutya hamarosan világra hozza kölykeit, a kicsikből kiváló vak­vezető kutya lehet.


Nagyszerűnek tervezett tenyészetünk alapja lesz – mesélte büszkén Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola elnöke, amikor Fieráról, a közelmúltban Amerikából érkezett labradorról kérdeztük. Fiera a világ egyik legismertebb vakvezető kutyaiskolájából, a New York-i Guiding Eyes-ból jött Miskolcra. A tengerentúli iskola vezetői ugyanis úgy döntöttek: karácsonyi meglepetésként támogatják a magyarokat. „Ennek az ajándéknak köszönhetően a miskolci vakvezető kutyaiskola is bekerült a világszövetség központi tenyésztési programjába. A karácsonyi meglepetés olyan jól sikerült, hogy Fiera nem egyedül érkezett hozzánk, hanem kölykökkel a hasában. Egyelőre hat kiskutyát tudtunk megszámolni az ultrahangos képeken, de a hétvégén pontosan kiderülhet, mennyien vannak, hiszen várhatóan akkor jönnek világra a kicsik” – árulta el Mezősi Tamás.

Hat kölyök biztos van

Fieráról érdemes tudni, hogy már az ősei is kiváló vakvezető kutyák voltak. A labradorok alapvetően vadászkutyák, éppen ezért a vakvezetéshez olyanokat igyekeznek kiválasztani, amelyeknél a vadásztulajdonságok háttérbe szorultak. Az ilyen segítő négylábúaknál ugyanis fontos, hogy jól együttműködjenek az emberrel, tudják segíteni gazdájukat. A tenyészetekre pont azért van szükség, hogy az ilyen tulajdonságokkal rendelkező kutyákat szaporítsák, hiszen kölykeik nagyobb arányban vállnak be a vakvezetésben. Azt persze még nem tudni, Fiera kölykei mennyire lesznek alkalmasak a segítésre, de ez legkésőbb kétéves korukig kiderül.

Mezősi Tamás hangsúlyozta azt is, remélhetőleg egészséges alom születik hamarosan, a kölykök pedig kiképzésre kerülnek. De a Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskolának az ajándékkal együtt házi feladata is van, mégpedig nekik is segíteniük kell.

Megduplázzák

Éppen ezért Fiera egyik kiskutyája egy horvátországi kutyaiskolába kerül, ezzel is erősítve a vakvezetőkutya-­iskolák szervezetét, segítve, hogy egy komoly tenyésztési rendszer jöjjön létre.

Ez a rendszer egyébként behálózza a világot, és minden kutya adatait, jellemzőit, erősségeit, gyengeségeit nyilvántartják. Így a tenyésztést a kontinensek között is össze tudják hangolni – emelte ki az elnök. A Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola évente 15 vakvezető kutyát képez ki, Fiera segítségével várhatóan pár éven belül ez a szám megduplázható – fogalmazott Mezősi Tamás.

Magyarországon jelenleg 33 ezer látássérült ember él és mindössze egy százalékuknak van vakvezető kutyája. Ez az arány külföldön sem sokkal jobb, átlagosan a vakok két százaléka közlekedik kutyával. Az új igénylők száma egyre nő, a feladatra alkalmas kutya kevés, a kiképzés pedig fél évet vesz igénybe, emiatt pedig akár 2–3 évet is kell várni a négylábú segítőtársra.

Mezősi Tamás arra is kitért, hogy egy-egy kutya rátermettsége a vakvezetés felelősségteljes munkájára, nem annyira a fajtatulajdonságokon, mint inkább az egyedi adottságokon és képességeken múlik.

A kritériumoknak – mint a türelmesség, a nyugodtság, bátorság, alkalmazkodóképesség, az emberrel való együttműködés képessége – leginkább a retriever fajták felelnek meg, közülük is leg­gyakrabban a labrador retrieverből lesz vakvezető kutya.

– N. Szántó Rita –


Nem segédeszköz

A vak ember számára a kutya nem segédeszköz. Sokkal több annál. Olyan társ, aki fogyatékosságával, jó és rossz tulajdonságaival együtt elfogadja és segíti a látássérült embert úgy, hogy teljes szabadságot, önállóságot és biztonságot nyújt. Képes alkalmazkodni a gazda napirendjéhez, életmódjához, de ugyanúgy – mint mi, emberek – szükségletekkel, érzésekkel, önálló gondolatokkal rendelkező élőlény.

Közadakozásból tudnak működni

Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon az állam miért nem vállal a vakvezető kutyák képzésében nagyobb részt – folytatta Mezősi Tamás. – Erre az a válasz, hogy ez az egész világon így működik, a szegmens közadakozásból tartja fenn magát, az állam szerepvállalása pedig jelképes.

A képezhető kutya beszerzésének, képzésének, munkába állításának és munkában tartásának költsége nagyjából kétmillió forint. A kutyák életük végéig az alapítvány gondozásában maradnak, a gazdák örökös tartós használatba kapják őket. Az ötezer forint feletti állatorvosi költségeket az alapítvány állja.