FIDESZ-KDNP: döntések az új alkotmányról

Az új alkotmány előkészítéséhez szövegezői bizottságot hozott létre a FIDESZ-KDNP frakciószövetség siófoki kihelyezett ülésén, csütörtökön. A két frakció szerint az alkotmányozás nem a kormány, hanem az országgyűlés, azon belül a frakciók feladata. Az alkotmányozás folyamatát nyitottá teszik, és várják a polgárok véleményét, valamint a három ellenzéki párt frakciójának tervezetét is- jelentette be Szájer József, a FIDESZ EP-delegációjának elnöke a frakcióülést követő sajtótájékoztatóján.

A szövegezői bizottság elnöke Szájer József, tagja a KDNP részéről Salamon László, a Fidesz részéről pedig Gulyás Gergely. A bizottság március közepéig benyújtja az alkotmány szövegét, annak vitája március második felében megkezdődik, áprilisban várhatóan elfogadja az országgyűlés, és jövőre lép életbe. Várhatóan képviselői indítvánnyal kezdeményezik, hogy a házszabály szerint több tervezetet együtt lehessen tárgyalni, mivel jelenleg csak egy kerülhet napirendre – mondta Szájer József.

Az EP képviselő az ülésen eldöntött eljárásjogi kérdések között említette, hogy az alkotmánytervezettel kapcsolatban kikérik majd európai jogokkal foglalkozó szervezetek véleményét.

A tartalmi döntések között Surján László EP képviselő arról beszélt, hogy változtatnak a jelenleg érvényes magzatvédelmi és terhesség-megszakítási törvény szövegén, bár a törvény maga nem változik majd. Csupán arra törekednek, hogy markánsabb legyen a felvilágosítási munka, annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen a terhesség-megszakítással.

Szájer József hangsúlyozta: az államszervezet jelentős átalakítását nem tervezik. Új elemként jelenik meg majd, a magyar nemzet legfontosabb közjogi dokumentumához méltó preambulum, bevezetés. Beépítik majd a környezetvédelmi, fenntarthatósági garanciákat, az alapvető emberi jogokat pedig egybevetik az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Az elmúlt 20 évben az állami vagyon védelmére nem adott garanciát az alkotmány, a közpénzek átláthatóságának, és az eladósodás korlátainak szigorú szabályain azonban most szakértők dolgoznak.

A Független Hírügynökség kérdésére, hogy az Alkotmánybíróság működéséhez és a sajtószabadság védelmében is építenek-e be garanciákat, Szájer József azt felelte: változást a sajtószabadság tekintetében nem terveznek, a 21. századi európai elveket követik, az Alkotmánybíróságról szóló részletes szabályokat szándékuk szerint egy sarkalatos, azaz 2/3-os törvény rögzítené. Az államszervezet, hatalmi fékek és ellensúlyok jelentős átalakítását nem tervezik – hangsúlyozta ismét a politikus.

– Független Hírügynökség –








hirdet�s