Festés, varrás ötvözve jó

Noémi a kész ruhákkal
Noémi a kész ruhákkal - © Fotó: Ádám János
Miskolc, Varbóc – Amikor beléptünk az (alkotó)műhelybe már láttuk, hogy itt tényleg komoly dologról van szó.


Olyan dologról, melyet tényleg komolyan vesz a „gazdája”. Két varrógép akkor éppen pihent az asztalokon, és a kész ruhák vállfázva várták a sorsukat. Géczi Noémi – aki megkért, hogy szólítsuk nyugodtan Miminek – ruhákat tervez, melyeket meg is varr, fest, és nem utolsósorban tele van tervekkel…

A zene kell

– Mivel a rajzolás, festés már gyermekként is nagyon érdekelt és lekötött, hamar eldőlt, hogy valami ilyesmivel szeretnék foglalkozni. Így jelentkeztem az Avasi Gimnáziumba rajz- és vizuális kultúra szakra, ahová fel is vettek – tudtuk meg az első lépéseket Noémitől. – Akkor az volt a tervem, hogy animációs tervező leszek: a gimi után háromszor is próbálkoztam az Iparművészetivel, de nem sikerült bejutnom. Azért maradtam Budapesten, ahol elvégeztem a Modell és Divatiskolában a díszlet- és jelmeztervező asszisztensi szakot. Ott ébredtem rá, hogy igazából mégis inkább a textillel akarok a továbbiakban dolgozni: így a diplomámat a BKF-en szereztem meg öltözék kultúra szakon.
Mimitől azt is megtudtuk, hogy a tanulmányai elvégzése után visszaköltözött Miskolcra, „mert a szíve is visszahúzta, meg elege is lett a pesti pörgésből.”

– 2011-ben eldöntöttem, hogy megvalósítom „magam”, és akkor nekifogtam a saját ruhák készítésének. Festeni szeretek, megtanultam varrni, gondoltam, ötvözni kellene a kettőt – mondta Noémi, aki arra a közbevetésünkre, hogy miért különlegesek az alkotásai, hozzátette: „Úgy érzem, sikerült a saját stílusomat kialakítani. Egyedi, kézzel alkotott és festett ruhákat és kiegészítőket készítek. Szinte bármilyen elképzelést meg tudok valósítani, így olyan dolgokat is, ami biztosan nem jön veled szembe az utcán. Elsősorban női ruhákat tervezek, melyeket a barátnőimen tesztelek”.

Mimi természetesen már megrendelésre is dolgozik, van, aki konkrét tervvel keresi meg, de sokan rábízzák a „végeredményt”.

– Mert egyébként mindig saját kútfőből dolgozom – tette hozzá. – Mindehhez elengedhetetlen számomra – most már – a komolyzene. Nélküle szinte lehetetlen alkotni, sokszor maga a zene ihlet meg.

Azt is megtudjuk, hogy egy ruha elkészítéséhez a varrástól a festésig általában egy hétre van szüksége: „Szerencsére mára már eljutottam odáig, hogy folyamatosan dolgozom. Az elején anyukám nagyon sokat segített, hogy ez az egész beindulhasson, de híre ment a ruháimnak, így mára már elmondhatom, hogy a saját lábamra álltam”.

– Tavaly lett egy új hobbim, a cosplay – folytatta Noémi. – Évente több alkalommal rendeznek a fővárosban úgynevezett AnimeConokat, és az a cosplay lényege, hogy annak öltözöl be, akinek csak akarsz bármilyen filmből, játékból, sorozatból vagy éppen rajzfilmből. Az ismerőseimmel elég sokan járunk ezekre a rendezvényekre, és versenyzünk is az elkészült ruháinkkal. Eddig három alkalomból háromszor díjat is nyertünk, ami azért nem rossz átlag. Biztosan ennek is köszönhető, hogy már sokan megkerestek cosplay-ügyben is, hogy egy-egy kedvenc karakterük ruháját készítsem el.

Munka és jutalom

Mimitől azt is megtudjuk, hogy hol töltődik fel.

– A párom Edelényben él, a hétvégéinket pedig sokszor egy pici faluban, Varbócon töltjük – mondta. – Ilyenkor én is kikapcsolódhatok és nyugodtan hódolhatok a rajzolásnak, a festésnek, meg persze nemcsak lazítunk, hanem mindenféle lekvárokat és szörpöket főzünk be…

Arra a felvetésünkre, hogy nagyon úgy tűnik, megtalálta azt a munkát, amit szeret, azt válaszolta: – Ez így van, a varrás a munka, a festés pedig a jutalom hozzá, vele együtt. Azt is vallom, hogy mindig van hova fejlődni. Ki lehet próbálni új anyagokat és technikákat, olyanokat is, melyek nem szerves részei a textiliparnak. Mindenhez csak fantázia kell, abból meg van bőven.

– Pásztor Attila –