KLÍMA - India magára maradt az amerikai és a kínai gesztus után

Washington a héten bejelentette, hogy 2020-ra 17 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását 2005-höz képest, másnap Peking közölte, hogy az egységnyi GDP-növekedéssel párosuló CO2-kibocsátást 40-45 százalékkal fogja vissza. Mindkét ígéret csak szimbolikus, de legalább esélyt adnak arra, hogy a koppenhágai értekezlet ne fulladjon kudarcba.

Ezután az indiai környezetvédelmi miniszter, Dzsairam Rames kijelentette: "alaposan át kell gondolnunk klímastratégiánkat, és rugalmasságra kell törekednünk".

"Rugalmasságot úgy is el lehet érni, hogy nem teszünk kötelezõ ígéretet a széndioxid-kibocsátás csökkentésére" - folytatta.

Szeptemberben a miniszter már célzott rá, hogy India esetleg szigorúan önkéntes célkitûzést fogadhat el a CO2-kibocsátás csökkentésére.

A Mint címû gazdasági napilap szerint az indiai kormányban nincs egység a klímaváltozás kérdésében. A miniszterek egy része a status quo fenntartását javasolja, egy másik csoport amellett van, hogy India is tegyen valamilyen gesztust.

Az Egyesült Államok, Kína, India (a legnagyobb széndioxid-kibocsátók) és más gyorsan fejlõdõ szegény országok eddig nem voltak hajlandók csökkentést vállalni. Washington ugyan aláírta a CO2-kibocsátás mérséklését elõíró kiotói jegyzõkönyvet, de nem ratifikálta, és nem teljesítette. Kína, India pedig eddig azzal érvelt, hogy a klíma melegedését a gazdag országok idézték elõ, ezért az õ kötelességük megoldani a problémát, a fejlõdõknek pedig joguk van kilábalni a szegénységbõl.

A december 7-18-i koppenhágai klímaértekezleten 191 országnak arról kellene megállapodnia, hogy 2012 után mennyivel csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, mivel a ma érvényes kiotói jegyzõkönyv csak 2012-ig ír elõ kötelezettséget.