Pálinkaverseny: valaminek a legjava

Az idei, XI. ­Quintessence Pálinka- és Párlatversenyre 1606 nevezett tétel érkezett Magyarországon kívül Horvátország, Izrael, Románia és Szlovákia területéről. A bírálatok után arany oklevelet kapott 235, ezüst minősítést 377, míg bronz elismerést 455 pálinka és párlat. A kereskedelemben kapható minták közül 26 champion, azaz nagyaranyérem született, míg a magán- és bérfőzetőknél 39 kategóriagyőztes minta volt.

Több ok

– A tavalyi csúcstól, a 2006 nevezett tételtől ugyan most elmaradtunk, de nincs okunk a szégyenkezésre. Ez a mostani szám is jól pozicionálja a verseny nagyságát – kezdte beszélgetésünket Takács László versenyigazgató, a rendező Ongai Kulturális Egyesület elnöke. – Annak, hogy a 2006-ot nem tudtuk elérni, több oka van, melyek a jövőre nézve is jelzésértékűek. Az egyik, hogy a kereskedelmi és magánfőzők közötti érdekellentétek kikristályosodtak, a kereskedelmi főzdék forgalma az utóbbi években jelentősen csökkent. Ez lecsapódik nálunk is, mert például vannak olyan kereskedelmi főzdék, melyek nem neveznek olyan versenyekre, ahol a magánfőzők is jelen vannak. Az idén a tavalyi évhez képest több mint száz tételt veszítettünk emiatt. A másik oka a csökkenésnek, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően szigorítottunk a nevezési feltételeken. Így néhány olyan párlat, amivel korábban neveztek a magán- és a bérfőzetők, most eltűntek, mint például a levendula vagy a bodzavirág, ez is elvitt nagyjából 200 mintát. Valamint rengeteg verseny van, és jó néhányan másutt mérettetik meg magukat, mert a miénktől tartanak. Itt nem könnyű aranyérmet elérni, mivel magasabb színvonalnak kell megfelelni, ezért van, aki a könnyebb, de kisebb szakmai elismerést nyújtó versenyen próbálja elismertetni pálinkáját. A mi filozófiánk, hogy a minket választó versenyzők számára adott visszajelzéseink, ha nem is mindig pozitívak, de szakmailag a legelismertebbek legyenek.

Több erős pillér

Tény, hogy folyamatosan figyelik, értékelik a nevezők észrevételeit: – Van, amin nem tudtunk változtatni, de van, amin igen – jelentette ki Takács László. – Alapvetően több erős pilléren nyugszik a mi versenyünk. Az egyik a bírálati rendszer, ebben egyértelműen erősödtünk és tudtunk előrelépni. Ha a szám­adatokat nézzük, az elmúlt három évben picit ötven százalék fölött kerültek csúcs­zsűrihez minták, ami azt jelenti, hogy viszonylag sok tétel értékelése okozott vitát a zsűritagok között. Olyan módosításokat hajtottunk végre, és a bírálók képzésében is úgy változtattunk, hogy ezt az arányt az idén mindenképpen 30 százalék alá vigyük le, végül 16 alatt zártunk, ami várakozáson felüli eredmény. A másik két pillér, ami pluszkörítésként kapcsolódik – magas szinten – a versenyhez: a gála helyszíne, illetve az évente megjelenő pálinkáskönyv. Valamint ez az a verseny, ahol a magánfőzők tényleg a legjobb kereskedelmikkel tudják megméretni magukat, nincsenek elkülönítve az értékeléskor, és ez sokak számára pluszmotiváció, mert több versenyen külön értékelik őket, és vannak olyanok is, ahova nem is nevezhetnek magán- és bérfőzetők, vagy nem mennek el a legnagyobb főzdék.

Háromszor annyi idő

Elengedhetetlen a folyamatos újítás – vetettük fel.

– Idén is volt egy jelentős: Magyarországon először a törkölyöket új, 100 pontos bírálati rendszer szerint értékelték, melynek a szakmai vissz­hangjai pozitívak – mondta a versenyigazgató. – Ebben a rendszerben van ráció, jó irány lehet, csak a „problémája” az, hogy háromszor annyi bírálati idő kell hozzá, mint a „régi szisztémához”, és ilyen nagy mintaszámnál, ami nálunk van, ezzel bírálni óriási kihívás. Annak, hogy ez a rendszer a többi fajtára is bevezethető legyen, még nem jött el az ideje, de dolgozunk rajta. Egyébként a „régi”, 20 pontos rendszer is jó, meghonosodott és stabil hátteret ad. A kötelező kategóriák bevezetésével pedig sokkal nyíltabbá vált a viadal: meghatároztuk, hogy hány mintaszám számít bele az összetett versenybe – a legjobb tíz –, így kiszámíthatatlanabbá, izgalmasabbá vált a megmérettetés. Nagyon pici különbséggel az utolsó pillanatban került ki a győztes minden meghirdetett nagydíjnál. Ennek köszönhetően is erősödtek a hagyományos pálinkák, például kevesebb mintaszám mellett is jóval több kajszis vagy szilvás nevezés érkezett. A pálinkás szakma ezt jó iránynak tartja, mert azokat kell jobban pozicionálni, amiket a fogyasztók szélesebb rétege ismer.

Külföldön is erősödik

Az is tény, hogy egyre több a külföldi nevező a versenyen.

– Erdélyből évek óta növekszik a nevezők száma, és nemcsak magyar, hanem román kereskedelmi cégek esetében is – folytatta Takács László. – Emiatt döntöttünk úgy, hogy együttműködünk a kinti nagyobb pálinkaversenyek szervezőivel, lesznek például közös zsűrifelkészítő tréningek is, és amiben tudunk, segítünk nekik. Jó, ha a kinti viadalok is megerősödnek, mert akkor az nálunk is potenciális új nevezőket jelenthet. Közép-Európában szépen haladunk előre, az idén nevezett horvát és szlovák kereskedelmi cég is. Egyébként a kereskedelmi tételek számának növelése továbbra is célunk, mert a verseny rangjához hozzátartozik, hogy a legjobbak mindig itt legyenek. Nyitnunk kellett a párlatok felé is, mert jó néhány kereskedelmi cég ezen a területen próbál erősíteni: példaként említem a gint, idén hat nevezésünk volt belőle, az elmúlt években egy sem. Például a képzés területén nekünk is fel kell készülni arra, hogy olyan párlatok is érkezni fognak, melyek eddig nem vagy alig voltak. A legfőbb feladatunk, hogy összetetten kell látnunk a rendszert, figyelni a rezdüléseket, a változásokat, azokat gyorsan lekövetni vagy éppen megelőzni. Egyértelműen szeretnénk erősíteni a quintessence szó jelentését, ami valaminek a legjava, veleje, töménysége. Ez nálunk azt jelenti, hogy tényleg a legjobbak jöjjenek és versenyezzenek, és a legmagasabb színvonalon értékeljük a mintáikat.