Operafesztivál – Férfi és nő: a szerelem örök – Interjú: Román Sándor rendező-koreográfussal, az Experidance vezetőjével

Akt.:
Férfi és nő: a szerelem örök - Interjú: Román Sándor rendező-koreográfussal, az Experidance vezetőjével
Férfi és nő: a szerelem örök - Interjú: Román Sándor rendező-koreográfussal, az Experidance vezetőjével
Miskolc – Az Experidance hozza el Miskolcra Bartók három színpadi művét – ennek az első előadásával nyit a fesztivál.

A férfi és a nő kapcsolata Bartók három színpadi művében más és más értelmet kap, mondja Román Sándor, a 3Bartók című előadás rendező-koreográfusa.

Az ön ötlete volt a három Bartók-mű – A csodálatos mandarin, A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi – színpadra vitele?

Román Sándor: Egy alkotó számára Bartók három színpadi műve mindenkor kihívást jelent, és a nagy álmot, hogy egyszer színre állíthassa. Kesselyák Gergely, az operafesztivál igazgatója kért fel arra, hogy mutassuk meg a három művet egyben, úgy, hogy közös vonulatuk legyen. Hatalmas lehetőség ez számomra.

Mi jelenti a közös vonulatot?

Román Sándor: A közös vonulat a férfi és a nő közötti kapcsolat, mely mindhárom darabban más és más értelmet kap. A fából faragott királyfi című táncjátékban a nő és a férfi megismeri a szerelmet, mindent megtesznek egymásért és a nagy érzésért. A kékszakállú herceg vára című operában már a házasságot mutatja be Bartók Béla. Megtörtént a felnőtté válás, a házastársak megismerik egymást, Judit, a feleség azonban egyre többet és többet akar, a férfi lelkét akarja, és végül ez vezet a tragédiához. A csodálatos mandarin történetében pedig elérkezünk oda, amikor az ember már nem keresi az életben az értelmet és az érzelmet, szánalmas lélek, csak vegetál. És milyen furcsa, hogy ebben a helyzetben is újra nő a szerelem. A három Bartók-művet talán úgy tudnám jellemezni: a szerelem mindig és mindenkor örök.

Készített már koreográfiát Bartók valamelyik művére?

Román Sándor: Igen, az Operaházban már táncoltuk A fából faragott királyfit. A Miskolci Operafesztiválon eddig kétszer léptünk föl, és az egyik alkalommal Bartók zenéjére készítettem koreográfiát. Igaz, ez nem a színpadi művek egyike volt, hanem Bartók egyéb műveit Selmeczi György zeneszerző segítségével rendeztük egységbe. A mások operafesztiváli bemutatónk Csajkovszkij zenéjére készült.

A kékszakállú herceg vára műfaját tekintve opera. Ebben milyen szerepet kapnak a táncosok?

Román Sándor: A táncosoknak a hét ajtó megelevenítésében lesz nagy szerepük. A hét ajtó tulajdonképpen a férfi lelkét jelképezi. A táncosok megmutatják, hogyan győzi le a rossz én a jó ént, hogyan lesz a férfi a rosszak között is a legrosszabb, hogyan gyűjti magához a rossz dolgokat, hogyan alázza meg a női nemet, hogyan tiporja el a környezetét, hogyan tartja távol magától a jót, hogyan zárja be Juditot is a három feleség közé.

Bartók művei milyen lehetőséget adnak a koreográfusnak a saját ötletekre?

Román Sándor: Bartókot úgy kell elképzelni, mint egy ókori görög darabot. A néző tudja, hogy miről szól, tehát nem az a lényeg, hogy mit adnak elő a szereplők, hanem az, hogy hogyan. Csak a minőség számít. Az újszerűség az előadás módjában van, nem éltünk az aktualizálás módszerével. Mindent pontosan betartunk, amit Bartók írt.

A 3Bartók előadásnak lesz utóélete?

Román Sándor: Beszéltük Hamar Zsolttal, a darab mostani karmesterével, hogy bemutatjuk Wiesbadenben, az ottani színháznak ugyanis ő a zeneigazgatója. De ezenkívül jó lenne Magyarország minden nagyobb városába is elvinni, hiszen a 3Bartóknak országimázs-építő szerepe van.

A bemutató után itt marad az operafesztiválon, érdekli valamelyik előadás?

Román Sándor: Igen, természetesen. Mindegyik produkciót szeretném megnézni.

Hegyi Erika


Az előadás

3Bartók 

2012. június 8., péntek és június 11., hétfő, 21 óra, Nyári színház