Felújították a református templomot

Templomavatás - Alsódobsza
Templomavatás - Alsódobsza
Alsódobsza – A templom fennállásának kétszázadik évfordulóján tartottak ünnepséget a településen.

A jeles évfordulóra kívül-belül megújhodott Isten háza, ám meg kell jegyezni, a helyiek nem csak most, korábban is gondot fordítottak az épületre. – 1807-ben tették le a templom első fundamentumkövét, még ebben az évben elkészült az épület, de az 1889-es tűzvészben leégett – sorolja Bűdí Károly polgármester. – 1890-ben újjáépítették, a régebbi alacsony torony helyett magasabbat emeltek. A tűzvészben a harangok is megsérültek, helyébe közadományból újat öntettek önttettek Eperjesen, ez az I.Világháborúig hívogatta az istenfélő híveket. Majd a világégés során ezt is elrekvirálták, helyébe csak 1923-ban került új harang, amelyet az énekkar közös adományából készítettek el. Az énekkarról tudni kell, hogy 1870-ben alakult meg, a feljegyzések szerint kísérő hangszer nélkül, a legtisztábban énekelték az összes egyházi éneket. Az egyháznak volt egy leányegylete is, a tagok a templom számára kézimunkákat készítettek.

Minden megújult

A templom az eltelt kétszáz évben többször szorult újjáépítésre, renoválásra – folytatja a polgármester. – A II.Világháború alatt megrongálódott építményt rendbe hozták, de a ötvenes években csaknem gabonaraktárrá alakították át. A hatvanas évek elején – politikai nyomásra – a csillagos kék mennyezetet fehérre kellett meszelni. Majd eljött 1988, a puha diktatúra időszaka, az egyházközség felújította a templom tetejét, tíz évvel később fűtés került az épületbe. 2007-ben, a terveknek megfelelően teljes felújítást végeztünk. A templom új külső-belső festést kapott, lecseréltük a toronysüveget, megújult a padlózat, és a padokat is restauráltattuk. Új ablakok kerültek régiek helyére, szigeteléssel védekeztünk a talajvíz károsító hatásai ellen, kijavítottuk a lábazatot, a bejárati lépcsők és a korlát látványában változott, újra szól az orgona és a parókiát is felújítottuk. Ennyire tellett az erőnkből – számolt be a roppant nagy munka végén az eseményekről Bűdi Károly. A jubileumon tartott ünnepi istentiszteleten részt vett Ódor Ferenc a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke, Csomós József református püspök, Bács Ferenc színművész, aki versfelolvasással tette színessé a megemlékezést.

 

A kő marad
Az évfordulón a polgármester fia a nagyapjára emlékezett, megríkatva az ünnepségen megjelenteket. Érdemes néhány sort felidézni ebből a szövegből, a teljesség igénye nélkül. „Engedjék meg, hogy Nagyapámra emlékezzek, aki sok évtizeden át hűségesen kísérte az orgonán a gyülekezet énekét. Arra a Nagyapára, akit soha nem ismertem, mert egy ilyen augusztusi napon szíve hirtelen megszűnt dobogni. Kisvártatva orgona is beteg lett, elnémult, mintha csak vele tartott volna. Jó lett volna, ha megéri ezt a mai napot, a 200. évfordulót, amikor Isten dicsőségére újra szólhat az orgona, s a templom is megszépülve fogadja látogatóit. Milyen boldogan kísérné most is az ünneplő sereg énekét, hiszen Ő tudta, érezte – mintha csak Wass Albertet olvasta volna – a víz szalad, de a kő marad, a kő marad”.

 


SfL








hirdet�s