Kelet- Magyarországon 200 milliárdos válságkezelés körvonalazódik

A kormány megtárgyalta az első régiócsoportra vonatkozó jelentést, amely a gazdasági válság hatásait mérte fel Kelet-Magyarországon és feltérképezte, milyen munkahelymegtartó és egyéb intézkedésekre van szükség. A jelentés első megállapítása az, hogy ebben az országrészben nincs "Nokia-jelenség", azaz nem jellemző, hogy koncentráltan lennének jelen multinacionális cégek és ezek beszállítói, amelyek az anyavállalatok nehézségei miatt nagy számban bocsátanának el alkalmazottakat Magyarországon - mondta Tukacs István. Ebből is következően a munkáltatókkal is sokkal könnyebb "szót érteni", mert helyben vannak - fűzte hozzá.

Az is fontos megállapítás, hogy elsősorban a megyszékhelyek köré csoportosuló ipari centrumokban olyan foglalkoztatók vannak, amelyek képesek megőrizni piacukat és az alkalmazottak nagy részét. A keleti régióra súlyos kettősség jellemző: hagyományosan magas, 10 százalék körüli a munkanélküliség, ugyanakkor nagy hiány van szakképzett munkaerőben, egyedül Miskolcon 1500 embert keresnek cégek. A nagy tömegű képzetlen ember számára a közcélú foglalkoztatás több ezer új munkahelyet hozott létre már eddig is - mondta Tukacs István. A közcélú foglalkoztatás a túlélést biztosítja sok helyen - tette hozzá a kormánybiztos.

Mindezek alapján a kormány különféle munkahelymegőrző és egyéb támogatási programokat indít. A legnagyobb összeg, körülbelül 130 milliárd a társaságok likviditásának javítására és forgóeszköz-finanszírozásra szánnak, 60 milliárd uniós forrásból származik, összesen 16 milliárd pedig a Munakerőpiaci Alapban fog rendelkezésre állni. Azt viszont még megbecsülni sem tudják, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban lévő uniós pénzből mennyire fognak pályázni vállalkozások, önkormányzatok - mondta Tukacs István.

Az egyik támogatási forma az úgynevezett csökkentett munkaidejű foglalkoztatás, amit a vállalkozói körökben 4 napos munkahétnek neveztek el. A valóságban arról van szó, hogy a munkáltató a kieső munkaidőre jutó bér egy részét megkaphatja az államtól, amit továbbít az alkalmazottaknak. A kis cégeknél ez 75 százalék, a nagyobbaknál 50, a legnagyobbaknál pedig 25 százalék - magyarázta Tukacs István.

Az országos munkanélküliségi prognózist a kormány egyelőre fenntartja - mondta Tukacs István. Azzal számol, hogy idén 0,6 százalékponttal romlik a helyzet. Azért nem változtatnak ezen az adaton, mert multinacionális cégek eddigi bejelentései után nem indult el hatalmas elbocsátási hullám - indokolta meg a kormánybiztos.

Idén nagy közlekedésfejlesztések indulnak uniós forrásból támogatva - mondta el Budai Bernadett kormányszóvivő. Eszerint elkezdik 1100 kilométernyi alacsonyabb rendű út felújítását, hozzálátnak 265 kilométer új út építésének. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben lévő 978 milliárból 400 milliárdra már szerződést kötöttek. A közlekedésfejlesztések megkönnyítése érdekében a kormány rendeletben határozott arról, hogy a támogatásnak akár 80 százalékát már menet közben átutalhatják.