“Felrobbant” a gáz(számla)

Akt.:
“Felrobbant” a gáz(számla)
Borsod-Abaúj-Zemplén – Miért nem szóltak előre, hogy jön a büntetés? – kérdezik a vállalkozók.

Továbbra sem nyugszanak a kedélyek az úgynevezett behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. A vállalkozók egyre-másra hívják szerkesztőségünket, hogy különböző aggályaikat fogalmazzák meg a szerintük „nem tisztességes büntetés bevezetése” miatt.

Az ügyfelekkel szembeni egységes bánásmód is kötelező számunkra. Száraz Gábor

Korábban írtunk arról, hogy a legutóbbi Tigáz-számlák nagy felháborodást váltottak ki a vállalkozók körében. Főként azt sérelmezték, hogy a számla befizetésének egy-két napos csúszása miatt is 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt szabott ki rájuk a gázszolgáltató, ráadásul 2015/16-os évre visszamenőleg.

Előző cikkünkben megírtuk, hogy a 40 euró, azaz mintegy 12 ezer forint behajtási költségátalány felszámítását a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 155. § (2) bekezdése a 2014. március 15. – 2016. március 23-i időszakban, 2016. március 24-től pedig a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény tette lehetővé.

„Nem kötelező”

Cikkünk nyomán az egyik vállalkozó levelet küldött szerkesztőségünkbe, melyben több problémát is felvet. A következőket írja:

„Nem szeretek erősen fogalmazni és különféle jelzőket használni, de ebben az esetben azt kell mondanom, hogy a Tigáz és annak képviselői csúsztatnak… Az idézett törvény ugyanis nem kötelezi őket ennek a 40 eurónak megfelelő átalány behajtására, hanem csak lehetőséget ad ennek kivetésére, ez egy hatalmas nagy különbség. Nem furcsa, hogy ezt eddig csak az a Tigáz tette meg, amely 2016. október 1-jével megszünteti egyetemes gázszolgáltatói tevékenységét Magyarországon? A többi szolgáltató miért nem lépte meg ugyanezt, ha ez a törvény szerint kötelező lenne? Azért nem, mert a vállalkozók nagy része azonnal szerződést bontana, ilyen egyszerű.”

A vállalkozó azt is leírja, hogy egy nyári átalányszámlát, ami 3330 forintról szólt, hat nap késéssel fizetett be, amiért kiszabták rá a több mint 12 ezer forintos behajtási átalányt.

Jogi úton

A behajtási költségátalány miatt az egyik megyénkbeli önkormányzat egyenesen az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, mert igazságtalannak tartja azt az eljárást, hogy a szolgáltató visszamenőleg „bünteti” ügyfeleit. (A behajtási költségátalány nemcsak vállalkozókra, hanem szerződő hatóságokra is vonatkozik.) A minisztérium többek között azt válaszolta:

„Az önkormányzat csak akkor tudna mentesülni a behajtási költségátalány megfizetése alól, ha az alapul szolgáló szerződést – amelynek késedelmes teljesítéséhez a behajtási költségátalány igény kapcsolódik – 2013. július 1-jét megelőzően kötötték. Természetesen abban az esetben is mentesülhet az önkormányzat a behajtási költségátalány megfizetésének kötelezettsége alól, ha késedelmét – egy erre irányuló perben – kimenti.”

A vállalkozók által felvetett kérdéseket továbbítottuk a Tigáz szóvivőjének, Száraz Gábornak, akinek válaszait alább olvashatják.

– Hegyi Erika –


Kérdések és válaszok

(Válaszolt: Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője)

– A törvény nem kötelezi a szolgáltatót a behajtási költségátalány kivetésére. A Tigáz miért döntött mégis emellett?

Válasz: A 2016. 03. 23-án bevezetett törvény 1 éves visszamenőleges jogvesztő határidőt tartalmaz. Azaz, ha a Tigáz nem jelzi igényét a behajtási költségátalányra, akkor 1 évet követően ezt a lehetőséget elveszti. (A 2013 óta érvényben lévő szabályozásban ez korábban nem szerepelt. Ha a Tigáz el akart állni a behajtási költségátalány megfizetésétől, akkor erről írásban, önként kellett volna nyilatkoznia. Megjegyzendő, hogy az akkori szabályozás értelmében sem mondott le erről a jogosultságáról a Tigáz, mert egyetlen ügyfélnek sem jelezte ezt írásban.)

– A költségátalány bevezetésének köze van ahhoz, hogy a Tigáz 2016 október 1-jétől megszűnik egyetemes gázszolgáltató lenni?

Válasz: Az 1 éves jogvesztő határidő miatt kezdte el a Tigáz az értesítéseket kiküldeni.

– Mi történik, ha a számlán pénteki befizetési határidő szerepel, a vállalkozó ekkor be is fizeti az összeget, de a pénz csak hétfőn érkezik meg a szolgáltatóhoz. Ekkor is kiszabják a „büntetést”?

Válasz: A befizetési határidő ez esetben teljesül, mert a határidő a számla befizetésére szól, nem arra, hogy beérkezzen az összeg. (Egyébként ma már az utalást követő 1 órán belül meg kell jelennie az átutalt összegnek a kedvezményezett számláján.)

– Az állami intézményeknek milyen összegben kellett behajtási költségátalányt fizetniük? (Pontos összeget szeretnénk kapni.)

Válasz: Legutóbb egy kérdésre jeleztük, hogy a Klik-nek is kellett fizetnie. A pontos adatot csak akkor adhatjuk meg, ha ehhez a Klik hozzájárulását adja.

– A Tigáznak nincs behajtási költsége abban az esetben, ha a vállalkozó csak néhány napot késik a befizetéssel. Ebben az esetben miért szab ki a szolgáltató átalányt?

Válasz: A törvény szabja ki a behajtási költségátalányt. A törvény egységesen rendelkezik a késedelmes fizetésről, nem határoz meg külön kategóriát a késedelmes napok vagy a pontatlan összeg mértékét illetően. A Tigáz nem rendelkezik olyan jogosultsággal, hogy ezt maga határozza meg. A vállalatnak a törvényt kell alkalmazni, illetve az ügyfelekkel szembeni egységes bánásmód is kötelező számára; már csak ezért sem tehet maga különbséget az ügyfelek között, ha ezt külön a törvény nem szabályozza.

– Miért nem értesítették az átalány bevezetéséről előzetesen az ügyfeleket? Elmondásuk szerint, ha tudtak volna erről, jobban ügyeltek volna a határidőkre.

Válasz: A behajtási költségátalány „intézménye”, már a 2013–as törvényben megjelent, tehát ez ismert volt minden vállalkozás számára. Az új törvényt 2016. 03. 23-án tették közzé, és a Tigáz több hónappal később kezdte csak el az értesítéseket kiküldeni. Sok olyan fogyasztó van, aki sorozatosan, akár több hónapon keresztül, szinte „rendszeresen” késedelmesen fizetett.


Egy-két nap miatt 62 ezer forint?

Borsod-Abaúj-Zemplén – A vállalkozók felháborodtak a Tigáz-számlán, nem akarnak fizetni.









hirdetés