Felnőtt? És nem színez? Ideje kipróbálnia

Ináncsi Gabriella is szívesen használja a felnőtt kifestőt. Kikapcsolja az agyat
Ináncsi Gabriella is szívesen használja a felnőtt kifestőt. Kikapcsolja az agyat - © Fotók: Ádám János
Miskolc – Gyerekes, nem gyerekes – mit számít, mit mondanak. Egyébként meg tudja meg: nem is gyerekes.

A felnőtt színezők a beszélgetéshez is jó témát kínálnak. A napi munkát tervező szerkesztőségi megbeszélésen például hamar kiderül, hogy van, akinek a nagylánya tölti ezzel az időt, más a távoli mérkőzésre utazó csapatot kísérve kapta fel rá a fejét, amikor az egyik játékos könyv színezésével múlatta a hosszú órákat. Akinek nincs ilyen személyes tapasztalata, véleménye még van erről a szabadidős tevékenységről – általában a csodálkozás hangján fogalmazva meg azt.

A szerkesztőségi minta lényegében semmiben sem különbözik attól, ahogyan általában az emberek viszonyulnak a felnőtt színezéshez – aki nem tud róla, hogy van ilyen, bizony meglepődik. Micsoda? Felnőtt? És könyvet színez?

Világot hódító

Érdekes, hogy közben határozottan terjedő, sok milliós követői táborral bíró kultuszról beszélhetünk: a hazai könyves világ meghatározó portálja, a Könyves blog többször is foglalkozott a felnőtt kifestőkkel. Beszámolóikból is tudhatjuk, hogy 2013-ban indult világot hódítani Johanna Basford kezdeményezése. A 2013-ban megjelent könyv illusztrátoraként elérte, hogy néhány órára igen sokan megfeledkezzenek az online világáról. A Titkos kert volt tehát az úttörő kötet, és bár a kiadó akkor még kétkedett a sikerben, ma már sok kiadó nem a kockázatot látja a felnőtt színezőkben, hanem a lehetőséget.

kifesto-01-aj_650

Ugyancsak a Könyves blog osztotta meg az információt, hogy volt a közelmúltban, amikor a nagy hazai terjesztő hálózat eladási listáját egy színező vezette.

Ez meg hogy? És miért?

Ha szeretnénk megérteni a jelenséget, a lélektan világában vélhetjük felfedezni. Legalábbis több szakcikk ajánlja a figyelmünkbe Carl Gustav Jungot – a neves svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus fedezte fel, hogy a mandala rajzolás, színezés segít kiegyensúlyozni a psziché rendellenességeit. Íme, a kapcsolat – mutatnak rá –, felnőttnek színezni nem elítélendő, hanem adott esetben hasznos.

Valószínű azonban, hogy nagyot tévednénk, ha a mai jelenséget egyedül a léleknek szóló terápiaként azonosítanánk. Ezt látszik igazolni számos mai, ugyancsak ezzel foglalkozó tudományos magyarázat. Érdemes idéznünk Gyimóthy Gábor művészetterapeuta véleményét (a Pszichoforyou portálról). Ő hét pontban foglalta össze a színezés jótékony hatásait. Nosztalgia és feltöltődés, önjutalmazás, szorongáscsökkentés, a fantázia ösztönzése, esztétikai öröm, régi érzelmek ébresztése, többrétű szülő-gyerek kapcsolat, fejlesztő minta, motiváló sikerélmény – sorolja.

kifesto-08-aj_650

Megint máshol arra hívják fel a figyelmet, hogy a színezés közben kikapcsol az agyunk, már-már meditatív állapotba kerülünk, amikoris kizárjuk a külvilágot, elülnek fejünkben a csapongó gondolathullámok. Van pszichológus, aki szerint színezés közben átélhető a flow-élmény, az elme működésének olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli – feloldódik a tevékenységben.

Szárnyal a képzelet

Lehet, az élmény valóban ilyen sokféle forrásból táplálkozik, de ha megkérdezünk valakit, miért teszi ezt, egyszerűbb magyarázatot ad majd rá.

Mi megtettük. Megkérdeztük. Az Észak-Magyarország Facebook-oldalán nyilvános posztban is érdeklődött – több ezer embert érdekelt maga a felvetés is, hogy a témával foglalkozunk. Kikapcsolódás – elsősorban ezt válaszolták, akik készek voltak a hobbijukról beszélni.

Ezt mondta Ináncsi Gabriella is – ő munka mellett tanul. A színezés teljesen kikapcsolja az agyat – mesélte el, hogy ez nála hogyan működik. Neki a vizsgadrukk legyőzésében segít. Nem érdekli, mit gondolnak erről a szokásáról az emberek, ez sem rosszabb hobbi, mint más.

kifesto-06-aj_650

Más megszólalók is arra hívják fel a figyelmet: sokan tartják gyerekesnek ezt a szokást. „Gyerekes, nem gyerekes, de kikapcsol, nyugtat – írta Farkas Csilla. Vágó Erika maga készíti a mandaláit – „többnyire festem, de időnként színezem is” – árulta el.

Beszéltünk olyannal is, akinek a története azért érdekes, mert nem magányos tevékenységként hajolt a színezők fölé. A lányával közös könyveket használt – megbeszélték melyik oldal kié. Volt alkalma megfigyelni a különbségeket is: őt a valóság követése hajtotta a színválasztásban is. Ha egy levél a valóságban zöld, akkor az ő oldalain is zöld lett. A lánya viszont a képzeletét használva kész elrugaszkodni a valóságtól: a bagoly az ő lapjain simán tündökölhet akár a lila árnyalataiban. Ami közös a személyiségükben: mind a ketten nyugodt, stresszmentes életet élnek, így nem is a hajszából kapcsolja ki őket a színezés, hanem a színezés szépsége miatt élnek a lehetőséggel.

– BA, ZA –








hirdetés










hirdet�s