Felmérés: Ingerlékenyek és feledékenyek a magyarok

Akt.:
Ingerlékenyek és feledékenyek a magyarok
Ingerlékenyek és feledékenyek a magyarok
Budapest – A magyar felnőttek 86 %-a észlel magán bizonyos időközönként olyan tüneteket – ingerlékenység, feledékenység, mentális kimerültség – amelyek hátterében a romló agyi vérkeringés is állhat – derül ki a Trend Inspiráció Műhely reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek nagy többsége ugyan fontosnak tartja az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, ám mindössze minden harmadik ember tesz csak erre irányuló lépéseket.

A Trend Inspiráció Műhely a közelmúltban felmérést végzett a témával kapcsolatban: arra keresték a választ, hogy mi magyarok mennyire tartjuk fontosnak egészségünket, és agyi vérkeringésünk fenntartását, illetve, hogy milyen gyakran érintenek minket a hétköznapokban olyan problémák, mint például az ingerlékenység, mentális kimerültség, feledékenység, alvászavarok, romló memória?

_infografika_agyi_egeszseg

A kutatásból kiderül: a magyarok közel 90%-a tartja fontosnak az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, és magas arányban észlelnek magukon olyan tüneteket, amelyek az agy oxigénellátásának gyengülésére utalhatnak. „Ingerlékenységet a felnőttek 86%-a tapasztal magán valamilyen rendszerességgel, míg mentális kimerültségről 74%, feledékenységről pedig 72% számolt be” – mondta el dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus. Rámutatott arra is, hogy akiket valamilyen rendszerességgel érintenek a fenti problémák, közel 80%-ban élik meg stresszesen a hétköznapokat.

_infografika_agyi_egeszseg_tunetek

„Szomorú tény, hogy bár a megkérdezettek nagy többsége fontosnak tartja a szellemi teljesítőképesség megtartását és az agyi vérkeringés egészségét, nem látnak összefüggést e között és a fenti tünetek megjelenése között” – tette hozzá a szakértő, aki úgy gondolja, hazánkban az agyi egészség „kultúrája” nem alakult még ki, és a tüneteket sokan más problémának tulajdonítják.

Ha teszünk érte, megőrizhetjük szellemi frissességünket

A megkérdezettek 26%-a úgy gondolja, hogy a gyengülő memória a 40-50 éveseknél kezdődik először, 30%-a pedig úgy véli, hogy ez kizárólag az 50 év felettieket veszélyezteti. További 10% szerint 30 éves kor alatt is jelentkeznek ezek a tünetek, 16% szerint bármikor, 3% nem tudott válaszolni a kérdésre. „Mindössze 15%-uk gondolja csak úgy – helyesen –, hogy már 30 év felett is felmerülhet a gyengülő memória problémája. Ez ugyanis nem csak az idősebbeket érinti! Már 35-40 év felett romolhat az agyi vérkeringés, különösen a vaszkuláris rizikót jelentő társbetegségek – magas vérnyomás, cukorbetegség, stb. – esetén. Mindez mentális kimerültséghez, ingerlékenységhez, gyengülő memóriához vezethet” – figyelmeztetett a neurológus, aki azt is kiemelte: egyre többen érik meg a 70-80 éves életkort, és korántsem mindegy, hogy mindezt milyen mentális állapotban élik meg.

_infografika_gyengulo_memoria

„A magyar felnőttek mindössze 34%-a tesz valamit azért, hogy fenntartsa az agyi vérkeringés egészségét, pedig fontos a mentális edzés. Ha teszünk érte, agyunk fiatalabb is lehet a fizikai életkorunknál!” – jelentette ki dr. Vida Zsuzsanna PhD. A szakember a táplálkozás és a stresszoldást elősegítő rendszeres fizikai aktivitás mellett a ginkgo bilobát emelte ki. A páfrányfenyő levelének kivonata serkenti az agyi vérkeringést és hozzájárul a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásához, az érhálózatra gyakorolt hatása miatt pedig a memóriát is javítja. „A hatóanyagból érdemes a minőséget választani, és tisztított, beállított ginkgo biloba kivonatot keresni.”

ginkgo biloba

A ginkgo bilobával végzett klinikai vizsgálatok alapján a javasolt napi mennyiség 120-240 mg, ezt a mennyiséget 2-3 részletben javallott bejuttatni a szervezetbe”

– Molnár Ágnes –








hirdetés