Felmérés az elején, végén

Dr. Papp Z. Attila
Dr. Papp Z. Attila - © Fotó: Kozma István
Miskolc – Az iskolaválasztásban is segíthet, ha nyilvános és elérhető az oktatási intézmény teljesítménye.

Hogyan mérnek az oktatás eredményességének megítélését segítő tesztek, és miként hasznosíthatjuk a mérések eredményeit? Papp Z. Attilát, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatóját, a téma szakértőjét kérdeztük.

Értelmes összevetés

Nem egyszerű feladat mérni az oktatási rendszer hatékonyságát – derült ki a válaszából. Több tényezőt is figyelembe kell venni ahhoz, hogy objektív képet kapjunk arról, gyermekeink teljesítményét mennyire befolyásolja az iskola. Éppen ezért nehéz azt is külön mérni, hogy melyik oktatási módszer mennyire hatékony – számszerűsítve.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, a tudáshoz vezető más-más utat használó metódusok értékelésének jó eszköze lehet az oktatás kezdetén és végeztével készített felmérés, ami megmutatja, honnan és hová jutott el a tanuló. Az alkalmazott technikának a hatékonyságáról akkor kapunk hitelesebb képet, ha ugyanezeket a méréseket elvégzik olyan osztályokon is, amik ugyanazon körülmények között tanulnak, de más módszereket alkalmazva – így lesz alapja az összehasonlításnak.

Ugyanakkor ott vannak a kompetenciavizsgálatok is, amelyek a gyerekek különböző készségeit megoldandó feladatok (szövegértés, matematika, digitális készségek) alapján mérik. Papp Z. Attila felhívta rá a figyelmet, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi mérések figyelembe veszik – legalább – a családi háttér tényezőjét. Úgy magyarázza ennek az úgynevezett kon­textuális tényezőnek a jelentőségét, hogy „könnyű úgy jó eredményeket elérni, ha eleve lefölözött diákjaink vannak” – egy iskola a legjobb tanulók között válogathat.

Mire jók az eredmények?

Másik mérési módszer, amikor a diák teljesítményének változását vizsgálják. Az országos kompetenciamérést 6., 8. és 10. évfolyamosként írják meg a fiatalok (a nemzetközi PISA-méréseket 3 évente), így nyomon követhető készségeik fejlődése – vagy éppen hanyatlása. Maga a változás – elméletileg – azt mutatja, hogy mennyire volt hatékony az adott gyermek oktatása önmaga teljesítményéhez képest – magyarázza a kutató.

Papp Z. Attila tapasztalatai szerint – amivel nem akar általánosítani – Magyarországon kötelező feladatnak tekintik az intézmények a teszteket, de az eredményeket nem hasznosítják. Pedig vannak jó gyakorlatok: angol példát hoz fel, ahol az iskolák honlapján elérhetőek a kompetenciamérések eredményei – így válik átláthatóvá az intézmény teljesítménye, egyszersmind így egyszerűsödik le a szülő számára a választás.

Egyéni szinten lehet(ne) változtatni a diák tantervén a készségei pillanatnyi állapotának figyelembevételével. A szakember az iskolák mentségére megemlíti, hogy körülbelül egy év, mire az eredmények elkészülnek, illetve sokszor köti kezüket az alaptanterv is. Megoldás lehetne az egyéni fejlesztés, de erre ritka a lehetőség.

ÉM-KCs