„Fellebbezhetünk, ha nem értünk egyet az ítélet súlyosságával. És meg is tesszük…”

Akt.:
Dr. Miskolci László
Dr. Miskolci László
Miskolc – Bár jelentősen csökkent – hogy az igazságszolgáltatásban használt terminológiával éljünk – a „regisztrált bűncselekmények” és ezáltal a vádemelések száma, ez azonban nagyobb munkateher-csökkenést nem eredményezett a megyei ügyészek számára – fogalmazódott meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen közelmúltban megtartott szokásos évértékelő tanácskozáson.

Mint megtudtuk, továbbra is kiemelt szempont a büntetőügyeknél az úgynevezett „eljárást gyorsító lehetőségek” igénybevétele. Ezzel is jelezni kívánják a közvélemény számára, hogy a bűncselekmények elkövetését gyors felelősségre vonás követi.

Tavaly 60 napon túli ügyünk egyetlen egy sem volt.” dr. Miskolci László

Dr. Miskolci László megyei főügyész beszélgetésünkkor úgy fogalmazott: „Az ügyészség a gyorsan változó jogszabályi környezetben is szakszerűen és időszerűen végzi munkáját…”

Az ügyészség, az ügyészek munkája igazán a büntetőügyek révén ismert a közember számára.

dr. Miskolci László: Kevesen tudják igazán, és érdemes leszögezni, hogy egy büntetőeljárásnak a legaktívabb szereplője az ügyész. Ráadásul ő az, aki a legelejétől a legvégéig benne van az ügyben. A nyomozás elrendelésének pillanatától – még akkor is, ha magát a nyomozást a rendőség végzi – egészen addig, amíg véget ér az elítélt büntetése mondjuk valamelyik börtönben, az eljárásban jelen van az ügyész.

A nyomozás során egészen a vádemelésig lényegében az ügy ura az ügyész, ő irányítja, felügyeli a folyamatokat. A büntetőügyekben a nyomozás befejezését követően a rendőrségtől vádemelési javaslattal megérkeznek az ügyészségre az iratok. Az ügyésznek alapvetően lehetősége van eldönteni, hogy elfogadja a vádemelési javaslatot, vagy megszünteti a nyomozást.

Milyen arányban fogadják el az ügyészek a rendőrségi vádemelési javaslatot?

dr. Miskolci László: A tavalyi statisztika szerint ez nálunk 60 százalékos volt. Körülbelül 11 százalékot tesz ki a nyomozás megszüntetése. Olyan 4,5 százaléknyi a vádemelés elhalasztása. Olyasmiről van szó, mint a bíróságon a próbára bocsátás. Azaz az érintett kap egy „próbaidőt”, és ha ez idő alatt nem követ el újabb bűncselekményt, vagy teljesíti elmaradt kötelezettségét, akkor a végén megszűnik az eljárás és ténylegesen nem emelnek vádat ellene. Vádemelés elhalasztása esetében is bizonyítottnak kell lennie a bűncselekmény elkövetésének a nyomozás adatai alapján, de nem jut bíróság elé az ügy, nem terheljük vele a bíróságot.

Hasonló arányt tesz ki, amikor közvetítői eljárásra utaljuk az ügyet. Nem túl súlyos bűncselekményeknél kerülhet erre sor, amikor fontosabb az, hogy kiegyezzen az elkövető és a sértett, mert így megnyugtatóbb megoldás születhet. Az elkövető mentesül a bírósági eljárás és a várható elítélés alól, a sértett pedig hamarabb kap kárpótlást (ez rendszerint, de nem kizárólagosan pénzbeli) az elszenvedett sérelem miatt.

A közvetítő létrehozza a megegyezést, persze ehhez szükség van a két fél hajlandóságára. Ha azzal érkezik vissza a közvetítőtől az ügy, hogy létrejött a megegyezés, akkor az ügyész megszünteti a nyomozást. A fennmaradó ügyekben az ügyész más döntést hoz, például visszaküldi a nyomozó hatóságnak az iratokat további nyomozás lefolytatása céljából.

Az a 60 százalék azért így sem kevés munka az ügyészség számára…

dr. Miskolci László: Ezekben az ügyekben is különböző választási lehetőségek állnak az ügyész rendelkezésére. A klasszikus vádemelés itt a legnagyobb arányú – a 60 százaléknak az 53 százaléka –, azaz amikor elkészül a vádirat, benyújtjuk a bíróságra, a bíróság kitűzi az ügyet tárgyalásra és lefolytatja az eljárást. Van két gyorsító eljárás is, ami sokat segít abban, hogy hamarabb érjenek véget az ügyek. Az egyik az úgynevezett bíróság elé állítás – ez 18 százalékot tesz ki –, amikor a gyanúsítottat kihallgatását követő 30 napon belül bíróság elé kell állítani. Érdekesség, hogy ezt sokszor maguk az elkövetők is kérik, mert szeretnének hamar túl lenni az eljáráson. Például pénzbüntetés vagy más enyhébb szankció várható kiszabása esetén. Sok esetben ezt az eljárási módot az ügyészség is előtérbe helyezi – persze ha fennállnak a törvényes lehetőségek –, ha olyan ügyről van szó, amely a társadalom számára példa lehet, azaz jelezzük, hogy az igazságszolgáltatás gyorsan lecsap a bűnözőkre, nem lehet kibújni a felelősségre vonás alól. Amúgy a bizonyítás szempontjából is jók az ilyen gyors eljárások, mert azon melegében az ügy résztvevői, tanúi is jobban emlékeznek rá, hogy mi történt. Nem mondjuk két év múlva kell elmondani, hogy is történt például egy rablás. A másik gyorsító eljárás az úgynevezett tárgyalás mellőzése – ez az esetek 29 százaléka –, amely valóban munkát spórol meg minden szinten, mert a benyújtott vádirat alapján a bíróság tárgyalás nélkül hoz határozatot. Ez is igazán az enyhébb bűncselekmények – például lopás vétsége, vagy ittas járművezetés esetén – lehetséges. Ebben az esetben azonban nem lehet végrehajtandó szabadságvesztést kiszabni. Ahhoz már tárgyalás kell.

A büntetőügyek időbeli elhúzódása állandó probléma az emberek számára. Az is tapasztalható, hogy a hatóságok egymásra mutogatnak ebben az ügyben. Önnek mi a véleménye erről?

Dr. Miskolci László: Attól fogva, hogy ideér az ügyészségre egy vádemelési javaslatos ügy, a vádemelésig a törvény szerint maximum 90 nap telhet el. Ezen nem is lehet felfelé változtatni. Az alap a 30 nap, amit kétszer meg lehet hosszabbítani, így jön ki a 90 nap. Ebből önmagában is látszik, hogy hosszú évekig elhúzódó büntetőeljárások esetében is mindösszesen 90 napot tölthet egy ügy az ügyészségen, azaz az ügyek nem nálunk húzódnak el. Ráadásul most sikerült azt is elérnünk, hogy tavaly 60 napon túli ügyünk egyetlen egy sem volt. Az ügyek túlnyomó többségét 30 napon belül tovább küldjük a bíróságra. Tehát a rendőrségi nyomozás és a bírósági eljárás, ami lényegesen hosszabb ideig tart. Természetesen a nyomozás hosszát tekintve – mivel, mint mondtam, az ügyész az ügy ura – van felelősségünk, „nyaggathatjuk” a rendőrséget, s ezt folyamatosan meg is tesszük, de nem mi végezzük a nyomozást. Ugyanez érvényes a bíróságra is. Olyan tárgyalás „ritka, mint a fehér holló”, ami az ügyész távolléte miatt maradt volna el.

Mit mutatnak az adatok, milyen arányban állnak meg a bíróság előtt az ügyészség által felállított vádak?

dr. Miskolci László: Beszédes adat, hogy tudjuk tartani a 97 százalékos váderedményességet. Tesszük ezt úgy, hogy a főváros és Pest megye után mi vagyunk a harmadik legnagyobb megye, a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség pedig az ország egyik legnagyobb ügyészsége. De az is az eredményességünket mutatja, hogy tavaly 300 feletti volt a nyomozás során az előzetes letartóztatási indítványaink száma, és mindössze 7 esetben döntött ellentétesen a bíróság. És csak egy eset volt, amikor más kényszerintézkedést (házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat) sem rendeltek el.

Sokan nem tartják elég szigorúnak a bírósági ítéleteket. Az ügyészek minként vélekednek erről?

dr. Miskolci László: Mi továbbra is enyhének tartjuk a bírói gyakorlatot sok tekintetben. A törvény kimondja a középmérték kötelező szerepét. Ez körülbelül azt jelentené, hogy a büntetési tételkeret középmértékéből kell kiindulni. Ehhez képest kell megvizsgálni az enyhítő és a súlyosító körülményeket. Mi úgy látjuk, hogy sok esetben nem a középmértékből, hanem a minimumokból indulnak ki a bíróságok és ha találnak enyhítő körülményt, akkor még ennél is lejjebb mennek a büntetés kiszabása során. Szerintünk ez nem felel meg az irányadó szabályoknak, de a társadalom érdekeinek sem. A mi lehetőségünk az ilyen esetekben, hogy fellebbezünk. És ezt meg is tesszük.

Említette a büntetés-végrehajtást. Ebben milyen feladata van az ügyészségnek?

dr. Miskolci László: Biztos furcsának tűnik a megfogalmazás, ha azt mondom, hogy abszolút elítéltbarát szerepünk van. Hiszen a bv-ügyészek fő tevékenysége, hogy megvizsgálják, hogy az előállító helyiségek, rendőrségi fogdák, börtönök, fegyházak jogszerűen működnek-e, az elhelyezési körülmények megfelelőek-e, jogszerűen tartják-e fogva az ott lévőket. Az ügyész intézkedik, ha jogszerűtlenséget talál. Például, ha azt tapasztalja, hogy valakit jogellenesen tartanak fogva, akkor neki azonnali hatállyal szabadlábra kell helyeznie az illetőt. Ezenfelül rengeteg kérelem is érkezik a fogvatartottaktól. Slágertéma az elhelyezési körülményekkel kapcsolatos vélt vagy valós hiányosság sérelmezése. Érzékletes az adat, hogy tavaly 1200-nál több ügy jutott egy-egy bv-ügyészre.

Az ügyészségnek azért a büntetőjogi tevékenységen (dolgokon) kívül nagyon sok úgynevezett közjogi feladata is van.

dr. Miskolci László: Ez a tevékenységünk kisebb, de egyáltalán nem jelentéktelen hányadát képezi, és végeredményben kétfelé oszlik. Van egy közérdekvédelmi tevékenységünk és a mi feladatunk a büntetés-végrehajtás már említett ügyészi felügyelete is. Például a közember számára kevéssé ismert, hogy az utóbbi időben a bíróságnak a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) közhasznúságát felül kellett vizsgálnia. Ahol törölték a közhasznúságot, de az adott szervezet nem tett eleget az alapító okiratát érintő változtatási kényszernek, ott az ügyészség feladata volt, hogy a bíróság megkeresése nyomán törvényességi ellen­őrzést végezzen, az adott szervezetnél kikényszeríttesse ezt a jogi helyzetet. Az ilyen ügyek miatt sokszorosára nőttek a közjogi feladataink. Bár a büntetőügyek vannak igazán a közfigyelem középpontjában, de nekünk ezt a feladatot is el kell látnunk.

Szaniszló Bálint


Névjegy

Dr. Miskolci László

  • A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1985-ben
  • 1991-ben végzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán
  • 1992-től dolgozik az ügyészségen, eredetileg a Miskolci Városi Ügyészségen
  • 2000-ben került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségre
  • 2007-től csoportvezető ügyész
  • 2013-tól büntető szakági főügyészhelyettes
  • 2014-től főügyész

A Miskolci Egyetemen a Záróvizsga Bizottság, illetve az Országos Jogi Szakvizsga Bizottság tagja

Tagja az Ügyészek Országos Egyesületének, illetve a Magyar Jogászok az Európai Büntetőjogért Egyesületnek

Nős, két fiú édesapja, akik szintén a Földes gimnáziumba járnak



Sporthírek






hirdetés