Félidőben: sikerek és félsikerek

Miskolc – Munkaerő-piaci képzési programokat indítottak Beregszászon és Miskolcon, határon átnyúló együttműködéssel.

A magyar-ukrán együttműködésben 2011-ben indult kétéves, uniós támogatással megvalósuló, félmillió euró értékű projekt kárpátaljai, illetve miskolci hátrányos helyzetű csoportjainak nyújt munkaerő-piaci képzéseket. A programnak része az Ökumenikus Segélyszervezet miskolci intézménye és a beregszászi ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ közötti szakmai együttműködés is. Elérkezvén a félidőhöz, sajtótájékoztató keretében összegezték az eddigi eredményeket és tapasztalatokat Miskolcon csütörtökön.

Rácsok Balázs, a Segélyszervezet miskolci vezetője elmondta: A projekt szolgáltatásai közül kettő (munkaerő-piaci és számítástechnikai képzések) a Miskolcon található 3 családok átmeneti otthona ügyfélkörére fókuszált. Miskolcon munkaerő-piaci képzésben eddig összesen 64-en vettek részt csoportos foglalkozás keretében, míg egyéni tanácsadáson 29-en, a számítástechnikai tanfolyamot pedig 25-en végezték el sikeresen. De mint kifejtette, nem is annyira a tudás elsajátítását tekintik eredménynek. A családok átmeneti otthonában több olyan család is van, ahol három generáció óta nem volt hagyománya a rendszeres munkának.

Érték legyen a munka

– Azon dolgozunk, hogy ismét fontosnak találják a munkát. Sokan hivatkoznak arra, hogy úgy sincs esélyük az elhelyezkedésre. Ám amikor megkérdezzük az ügyfelünket, hogy az elmúlt napokban hány munkahelyre ment el, mennyi időt fordított munkahelykeresésre, önmaga képzésére, akkor a válaszok: legfeljebb 1-2-re, nagyon keveset, semennyit. Így már az is nagy eredmény, hogy van olyan közöttük, aki a tréning előtt összesen 2 munkahelyen próbálkozott, a tréninget követő hónapban pedig 60 helyet keresett fel. Az elhelyezkedési esélyek növeléséhez hozzátartozik a családok működésének átalakítása is. Ha például az anyának sikerül elhelyezkednie, a családban felmerülő probléma ne azt jelentse, hogy felhagy a munkával. Rá kell vezetni az embereket, hogy a munkát és a tanulást tekintsék fő értéknek. Az eddigi tapasztalatokból az is leszűrhető, hogy az intézményes ellátóhelyek, így a családok átmeneti otthona házirendjét is ehhez kell igazítani. A távoli jövőben ezen intézményekben meg kell teremteni a szociális gazdaság kereteit: első lépésként – néhány hónapig – védett munkahelyek kellenek, mert csak kevesen képesek megállni a helyüket rögtön a piaci körülmények között.

Ahol nem a papír számít

Rácsok Balázstól arról is érdeklődtünk: miként lehetséges, hogy Ukrajnában inkább bizonyos tudások elsajátítását tartották fontosabbnak. Válasza szerint ott sokkal kevésbé szabályozott a munkába állás. Nem ragaszkodnak egy-egy álláshelyek betöltésénél a megfelelő képzettséghez. Például ha valaki a gyakorlatban bebizonyítja, hogy konyít a pincérkedéshez, elég jól főz már kaphat állást.

ÉM-SzK


Ukrán tapasztalatok

Gerevich János, az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ igazgatója ismertetett néhány adatot az ott elért eredményekből: „A program eredményeként, az informatikai és házvezetőnői tanfolyamokat sikeresen befejező 60 ember közül eddig 15-en találtak munkát. Negyven munkanélküli befejezte az akkreditált számítástechnikai képzést, 20-an alapfokú ukrán, míg 30-an alapfokú angol nyelvtanfolyamon is részt vettek. A megszerzett tudás birtokában közülük 10-en találtak állást. A foglalkoztatási és életmód tanácsadáson több mint 120-an vettek részt, de a szakács-pincér tanfolyam is eredményesen zajlik.”








hirdet�s