Félidőben a kormány – Vámosi-Nagy Szabolcs: az adórendszert hektikus változások jellemezték

Budapest, 2012. május 28., hétfő (MTI) – Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az adórendszer a gazdaságpolitika és a gazdasági helyzet változásai miatt hektikusan alakult az elmúlt két évben. Pozitív változás, hogy a fogyasztást terhelő adók nagyobb szerepet kapnak, rossz ugyanakkor, hogy kiszámíthatatlan az adópolitika s új adónemeket vezetnek be, amelyek elriasztják a befektetőket. A telefonadó és a pénzügyi tranzakciós járulék adótechnikai szempontból nagyon jó, gazdaságpolitikai szempontból azonban veszélyes – mondta az MTI-nek.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az adóhatóság volt elnökhelyettese a kormány hivatalba lépésének közelgő kétéves évfordulója kapcsán adott nyilatkozatában elmondta: az adórendszer átalakításában az első nagy lépés a lineáris rendszer személyi jövedelemadózásban, valamint a progresszív rendszer társasági adózásban történő bevezetése volt.

Közben a járulékot is emelték, két év alatt 2 százalékponttal nőtt a munkavállalói járulék.

A lineáris szja-ra való áttérés miatt bekövetkezett nagy bevételkiesést különböző ideiglenes különadókkal kívánták pótolni. Bevezetésükkel sikerült szinten tartani a költségvetést, gazdaságpolitikai hatásukat tekintve azonban hátrányosak, mert az érintett ágazatok visszafogták vagy elhalasztották a beruházásaikat, emiatt azok a területek, ahol elvileg a növekedést beindító beruházások működhetnének, lelassultak.

Az ideiglenes adók működését három évre ígérték – emlékeztetett -, július elsejétől azonban bevezetik a véglegesnek szánt telefonadót, miközben nem törlik az ágazatot még sújtó különadót, így fél évig párhuzamos adóztatás lesz.

Hasonló a helyzet a pénzintézeteknél, ahol a különadón kívül a devizahitelezéssel kapcsolatban is komoly terhek keletkeztek. Most már elég nyilvánvaló, hogy 1.400 milliárd forint a bankrendszerből elhagyta az országot, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével pedig a hitelezés még jobban beszűkül és megdrágul – mutatott rá.

Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélekedett: kényszerintézkedésekről van szó, az szja rendszerben kialakított elmélet ugyanis tabu, az elfogadott kétharmados pénzügyi stabilitási törvény ezt hosszú távra vetíti előre, s úgy tűnik, hogy 2013. január 1-jétől az adó mértékén sem kívánnak változtatni. Így maradnak a különadóztatási rendszerek.

Pusztán adótechnikai szempontból az adószakértő szerint üdvözlendő és érdemi váltás, hogy a jövedelemadókról a fogyasztási típusú adókra helyezik át a hangsúlyt, különösen azért, mert ezek megkerülhetetlenek – az is kifizeti, aki a jövedelemadó alól részben vagy teljesen kibújik, meg a turista is -, átláthatóak, ellenőrizhetőek, beszedésük olcsó és nagyon jól tervezhetőek.

A társaságok terhelése összességében nőtt, annak ellenére, hogy a társasági adó csökkent. A lineáris szja meghatározta változások – az adójóváírás kivezetése – következtében ugyanis bérkompenzációkat kell végrehajtani, s a minimálbér is jelentősen nőtt. Így, noha a nyereségadó mértéke – amit csak a társaságok mintegy 60 százaléka fizet, 40 százalék ugyanis folyamatosan veszteséges vagy nulla jövedelmű – csökkent, a szabályozásból következő költségemelkedést ki kell gazdálkodni a bevételből egy olyan időszakban, amikor egész ágazatok épülnek le – mondta.

“Azt azonban a korrektség jegyében jegyezzük meg, hogy itt a gazdaságpolitika változik folyamatosan, s ennek keretében, annak egységeként az adópolitika; a gazdaságpolitika változásának egyik kikényszerítője pedig nem a belföldi, hanem a nemzetközi gazdaság alakulása” – hangsúlyozta. Az, hogy külföldön is hitelszűke van, önmagában rossz a magyar bankrendszernek, és erre “ül rá” még a különösen szigorú hazai szabályozás – mutatott rá.

Azt az ígéretet, hogy sokkal egyszerűbb lesz az adórendszer, Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nem sikerült beváltani.

Induláskor hét kis adónemet szüntettek meg, azóta azonban tizenegyet vezettek be, s ezekben nincs még benne a most bevezetendő három új adónem, a távközlési, a biztosítási és a pénzügyi tranzakciós adó. Összességében az adónemek száma nőtt, a hektikus és gyakori változás pedig mind a jogbiztonságot, mind a befektetői kedvet rontja. Abban következett be javulás, hogy évről évre növelik azt az összeghatárt, ami fölött kötelező a könyvvizsgálat, ami a kis- és középvállalkozások számára könnyítés – ismertette.

A személyi jövedelemadót úgy csökkentették, hogy a nagyobb jövedelműek jövedelme nőtt, a kisebb jövedelműeknél pedig tehernövekedést okozott. Az szja csökkentést szokták fehérítésnek tekinteni – mondta -, ő azonban nem így látja, mert az szja mellett van még a magánszemélyeket terhelő 18,5 százalékos járulék, és a cégeket terhelő 27 százalékos járulék, ami összességében akkora terhet jelent, hogy bármilyen kicsi az szja, ha eltitkolható a jövedelem, ezután is el fogják titkolni.

Az idén bevezetett adóregisztrációs eljárás az adószakértő szerint jó lépés volt e téren, ahogy az is az lesz, ha bevezetik a vállalkozások egymás közötti pénzmozgásaira a kötelező banki átutalást. Az offshore adóamnesztiáról úgy vélekedett, hogy “az abból származó költségvetési bevétel bakfitty a tisztességesen adózóknak szóló azon üzenethez képest: ti tisztességesen adóztatok, de ezzel a sokszorosát fizettétek annak, mint a tisztességtelenek, akiknek most amnesztiát adunk”.

A válság nem az az időszak, amikor hathatósan és eredményesen fel lehet lépni a feketegazdaság ellen – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs -, de ilyenkor kellene igazán, mert így a válság terheit a tisztességes adófizetők viselik. A MasterCard 2009-2010-re vonatkozó felmérése 23,6 százalékra becsülte az adózatlan gazdaságot, ami a GDP közel egynegyede; ha konszolidálódnak a viszonyok, erőteljesebb fellépés szükséges. Ez nemcsak adó- és adóigazgatási, hanem kulturális, morális és általános jogrendszeri kérdés is – tette hozzá.

Az adócentralizáció a szakértő szerint 1-2 százalékponttal növekedett, sőt a ciklus végéig tovább fog nőni, amit a Széchenyi 2 Terv tartalmaz is. Úgy vélekedett: az adóemelés a nemzetközi pénzügyi-gazdasági helyzet miatt elkerülhetetlen. Most nem lehet azt mondani, hogy inkább a kiadásokat csökkentsék, mert a kormány egy csomó dologba belefogott, mondta, egyebek között a nyugdíj-, egészségügyi, oktatási és önkormányzati rendszer átalakítását említve. Hozzátette: minden terület érzékeny, mindenhol csak vesztesek lehetnek, ráadásul minden átalakítás először pénzbe kerül, az eredmények csak később jelentkeznek.

“Nem csak az IMF és az EU miatt szükséges az adóemelés, hanem saját jól felfogott érdekünkben is. Egyetértek azzal, hogy a hiány nem lehet több 3 százaléknál, s hogy az államadósságot minél előbb el kell kezdeni ledolgozni” – jelentette ki. Hozzátette: az IMF megállapodás késedelme miatt most már százmilliárd forintnál nagyobb kamattöbbletet kénytelen állni a költségvetés, ezért kiemelten fontos költségvetési szempontból is az IMF-fel történő mielőbbi megállapodás.

Arról, hogy szerinte mit kellett volna másképp csinálni, elmondta: ha a kormány ragaszkodott is az egykulcsos személyi jövedelemadóhoz, a 16 százalékos kulcshoz nem kellett volna annyira. Az szja helyett inkább az élőmunkát terhelő szociális hozzájárulási adót kellett volna csökkenteni, ami minden vállalkozás számára előnyös lett volna. Az áfaemelés hiába nem elegáns – tekintve, hogy a világ legmagasabb áfakulcsát alkalmazzuk -, indokolt volt; nem volt ugyanakkor indokolt például a vendéglátóipari zenészek áfakulcsának leszállítása – mondta.

Az APEH és a vámhatóság egységesítését, az adónyomozás érdemi kialakítását Vámosi-Nagy Szabolcs helyesnek tartja.

A hektikusságnak csak részben oka a világgazdaság tartós válsághelyzete, az adóztatási alapkoncepcióban is van hiba.

Inkább a fő adók átrendezésében kellene gondolkodni, mint sok kis különadóban, különösen, hogy számos káros hatással járnak, a meg nem valósult beruházások miatt például kevesebb munkahely jön létre. “Amit végképp hiányolok, az egységes gazdaságpolitika, amelynek csak része és eszköze az adópolitika” – mondta.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.

– MTI –