Félidőben a kormány – A turizmus egyelőre stagnál a szakmai szervezetek szerint

    Budapest, 2012. május 21., hétfő (MTI) – A turizmus még nem tért magához a válság után, a szakmai szervezetek a következő egy-két évben nem reménykednek a látványos fellendülésben.

 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerint a hazai turizmus, szállodaipar fejlődésének kilátásai bizonytalanok, az utazási irodák szövetsége szerint legjobb esetben is csak stagnálás várható a következő egy-két évben a kiutazás és a beutazás területén. A két szervezetet a kormány hivatalba lépésének közelgő kétéves évfordulója kapcsán kérdezte az MTI.

A szállodaszövetség és a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) is úgy látja, a bizonytalanságot, a stagnálást elsősorban a gazdasági válság idézte elő.

A MUISZ szerint az utazási kedv ugyan nem tört meg, de az utazók nagy többsége az olcsóbb kategóriájú utakat keresi. Rövidebb időre, olcsóbb szálláshelyre, közelebbi úti célokra utaznak a legtöbben. Sokan inkább itthon maradnak, és hosszú hétvégékkel oldják meg a nyaralást.

Az utazási irodák részéről óvatosabb üzletpolitika tapasztalható, ami azt jelenti, hogy kevesebb – a felvevő piac igényeihez jobban illeszkedő – repülőgép- és szálláskapacitást kötnek le, mint a válság kitörését megelőző években. Ezáltal nincs rajtuk folyamatosan a “last minute” utak kiadásának terhe. Ugyanakkor az irodák nagyon kedvező árú, úgy nevezett “first minute” utakat kínálnak az utazóknak, akik egyre szélesebb körben élnek ezekkel az előfoglalási kedvezményekkel.

A szállodaszövetség is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállodák jövedelmezőségi helyzete évek óta romlik, ezt meg kellene állítani. Szerintük sokat tudna javítani a hotelek gazdálkodási helyzetén, ha csökkentenék a szobakiadást terhelő 18 százalékos, illetve a vendéglátásra, a szállodai szolgáltatásokra vonatkozó 27 százalékos áfakulcsot.

A piaci helyzet javításáról szólva az MSZÉSZ úgy vélekedett, állami intézkedésre lenne szükség egyebek mellett annak érdekében, hogy a Malév csődje miatt kieső EU-n kívüli úti célokra repülő járatok (Moszkva, Kijev, Isztambul, Tel-Aviv) repülési jogait átadják egy másik légitársaságnak, hogy ezekkel a városokkal javuljon a légi összeköttetés. Jelezték: a légitársaság csődjét és az American Airlines, a Delta, a Hainan Airlines ezzel összefüggésbe hozható leállását elsősorban a budapesti ötcsillagos szállodák sínylették meg. Az még kérdés, hogy a kialakult helyzetben megnövekedett “fapados” kapacitás hogyan hat Budapest turizmusára – jegyezték meg.

A MUISZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi 2-3 évben elszaporodtak a jogosulatlan utazásszervezők, akik semmiféle vagyoni biztosítékkal nem rendelkeznek. Az állam így elesik az adóbevételektől, az utazóknak pedig semmilyen jogorvoslati lehetőségük nincs probléma esetén. Az utazási irodák szerint a hatóságok fellépése ezen a területen hatástalan, ezen mindenképpen változtatni szükséges.

Az irodák szerint a Magyarországot ért külföldi sajtótámadások is nagy mértékben rombolják az országimázst, ami visszahat a beutaztatásra is, már nem egy külföldi csoportot mondtak le emiatt.

Mindkét szervezet az üzleti turizmust emelte ki, mint a légitársaság leállásának egyik legnagyobb vesztesét.

A szabadidős turizmusban a fapadosok térhódítása miatt az idelátogatók száma emelkedik, de sajnos csak az olcsóbb szálláskategóriákban, tehát az utazási irodák árbevétele is csökken – teszi hozzá a MUISZ.

Károsnak nevezték a szállodások, hogy Budapesten tavaly január 1-jével kerületi önkormányzati hatáskörbe került az idegenforgalmi adó (ifa) kivetése. Az egyes kerületekben eltérő mértékű adót vezettek be, megoldatlanná vált a fővárosi turisztikai marketing szervezet finanszírozása, amit korábban a főváros az általa beszedett ifából fedezett. Felhívták a figyelmet arra, hogy a fővárosi kerületek által beszedett ifából 2011. január 1. óta nem jut forrás Budapest turisztikai marketingjére, miközben Budapesttel versenytárs európai városok előnye tovább nőtt.

A szállodások szerint a hotelek iránti belföldi keresletben sokat segíthet a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) elterjedése. Eddig mintegy 550 ezer SZÉP-kártyát bocsátottak ki, de adataik szerint ezek felhasználása a hazai szállodákban az első negyedévében szerény volt. Ezt igazolja az MSZÉSZ 47 szállodában elvégzett, reprezentatívnak nem tekinthető felmérése is, amely szerint január-márciusban a SZÉP-kártya és üdülési csekk együttes forgalma mintegy 33 százalékkal kevesebb volt, mint a bázis időszakban ugyanezekben a szállodákban beváltott üdülési csekkek értéke – teszik hozzá.

“Azzal számolunk, hogy a SZÉP-kártya felhasználása várhatóan a nyaralási szezonban, a nyári hónapokban meg fog nőni, de ma még nem lehet megbecsülni, hogy annak forgalma a szállodákban éves szinten hogyan fog alakulni” – fogalmazott a szállodaszövetség.

Az utazási irodák tapasztalatai szerint a legkedveltebb úti célokat nézve nincs jelentős változás az előző évekhez képest: a legtöbben Horvátországot, Törökországot, Görögországot, Olaszországot keresik. Az észak-afrikai országokba kevesebben utaznak, különösen Tunéziába, Egyiptomba. Az utóbbi néhány évben ismét divatba jöttek a kulturális körutazások és a néhány napos városlátogatások – teszik hozzá.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.