Felfedték a magyar Gulág titkát

Internáló táborba zártak mindennapjai elevenedtek meg az ebesi múzeumban a több mint fél évszázada elkövetett kitelepítések emlékére.

Az ítélet nélkül kényszermunkatáborokba hurcolt embereknek állított emléket Magyarországon egyedülállóan az ebesi Széchenyi Ferenc Tájmúzeum októberben nyílt állandó kiállításán.

Azoknak a megbízhatatlannak kikiáltott embereknek, akik 1950 és 1953 között értelmetlenül szenvedtek a magyar Gulágokon – emlékezett a szombati megnyitón Rózsahegyiné Juhász Éva, az Ebesi Kulturális Kht. vezetője. Az emlékhely felállítását az egyik egykori kitelepített, Jeszenszky Iván kezdeményezte, akinek az ebesi táborban eltöltött két évéről írt, Kitaszítottak című könyvét Pokorni Zoltán a középiskolások olvasmányának ajánlotta.

 - Az 1950-es évek, a törvénysértések évei voltak, az akkori rendszer célja rettegésben tartani a társadalom minden tagját. Lényege a családok ítélet nélküli kitiltó határozata, a kitelepítések, az ingó és ingatlan vagyon elkobzása, a rendőri felügyelet alatti tartás, a munkatáborokba hurcolás. Kutatóként 1995-ben találta meg az első dokumentumot Hantó Zsuzsa történész és segítségével állt fel az ebesi emlékhely, mely a dokumentumokat szembesíti az élő emlékezettel, panoptikummal magyaráz az akkor még meg sem születetteknek.

– A múlt ismerte nélkül nem képzelhető el, hogy felelős, önálló ítéletalkotásra képes gyerekeket, polgárokat neveljünk. A lenini, sztálini elvek alapján felépült rendszerek megfosztották életüktől, internálták, téeszbe pofozták, öngyilkosságba kergették az embereket. A múzeum célja tisztelet az áldozatoknak, becsület a túlélőknek. Az emlékhely jövőnk miatt fontos. Az emlékek, sorsok megteremtik gyermekinkben a hitet, hogy álljanak ellen a gonosznak és ne legyenek bábjai semmilyen rendszernek – mondta az ünnepségen Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.

Cs. E.








hirdet�s