Felébredt a “sárkány” Bódvalenkén

Akt.:
Felébredt a “sárkány” Bódvalenkén
Bódvalenke – A freskófaluban vidám volt a hangulat, de az idén pénz nélkül szervezték a pikniket.

Amikor szombat délután Bódvalenkére értünk, már mindenki lázasan készülődött a Sárkánypiknikre. Az asszonyok sütötték a vendégváró falatokat, a férfiak a színpadot szerelték, a zenekar a hangosítást próbálgatta.

Pásztor Eszter, a Freskófalu projektvezetőjétől megtudtuk, a mostani, immár hatodik rendezvényük azért nem Sárkányünnep, csak –piknik, mert ezúttal egynaposra zsugorodott. Állami támogatást ugyanis az idén nem kaptak hozzá.

sarkanypiknik-bodvalenken04-st

Falakat bontani

Bódvalenke Freskófalu híre mára az egész világot bejárta, hiszen a település a roma kortárs festőművészet szabadtéri tárlata lett. Pásztor Eszter emlékeztetett: eredeti céljuk a freskófaluval az volt, hogy lebontsák a romák és nem romák közötti korlátokat mindkét oldalról.

Ez részben sikerült is, hiszen évente 4–6 ezer turista látogat el a faluba. Megjegyzi: ha többet ír róluk a sajtó, akkor többen jönnek, ha kevesebbet, akkor kicsit elfelejtik őket. A vendéglátásból azonban az asszonyok némi bevételhez jutnak. Előszezonban havi 10–15 ezer, főszezonban 20–30 ezer forinthoz. Ebből tudják kicsit kiegészíteni a közmunkával keresett bérüket.

sarkanypiknik-bodvalenken07-st

A projektvezető azonban nem felhőtlenül boldog. Mint mondja, egyelőre nem sikerült megteremteniük a legalapvetőbb turisztikai infrastruktúrát sem. Nem tudtak kialakítani egy kis vendégházat, pedig igény lenne rá, és jelenleg nincs olyan konyhájuk, ami minden szempontból megfelelne a hatósági előírásoknak. Mert mindehhez pénz kellene, és bár sokat pályáztak, de nem nyertek. Több projektkezdeményezésük is volt, melyek segítségével sokkal több embernek lehetne munkája, de ezek sem kaptak támogatást.

Azt viszont sikerként említette, hogy Bódvalenkén működik a Biztos kezdet ház, ami a gyerekek korai szocializálódását segíti.

sarkanypiknik-bodvalenken21-st

Kotra, a sárkány

És hogy jön ide a sárkány? Pásztor Esztertől ezt is megtudtuk.

– Egy olyan szimbólumot kerestünk, amely alkalmas a település sokféle tevékenységének kifejezésére. A mondák szerint a közeli mocsárban lakott egy sárkány, akinek a neve Kotra. 1204-ben ez a sárkány arra lett figyelmes, hogy egy fiatal párt egy fekete sereg üldöz. Kotra addig fújta a tüzet, amíg el nem fújta a fekete sereget.

A fiatal pár pedig falut alakított ezen a helyen, melynek neve Nenke folua volt. Egyébként Bódvalenke neve valóban így szerepel először az írásos emlékekben.

Odakint felcsendül a vidám zene, elindul a falu apraja-nagyja a színpad felé. Indulunk mi is. Közben betérünk egy-két nyitott házba. A Varázs garázsban a település gyermekeinek alkotásait lehet megvásárolni.

Tanáruk Esti Nóra, aki Waldorf-pedagógus. Megtudjuk tőle, egyébként a fővárosban él, de a szomszéd faluban bérel egy házat. Biciklivel jár Bódvalenkére, hogy a gyerekekkel foglalkozzon a Waldorf-pedagógia alapján. Ha elfárad, akkor pedig hazautazik Budapestre.

Renike konyhájának udvarán már igen jó a hangulat. Mivel épp nincsenek itt vendégek, Renike (azaz Rusznyák Renáta) a szakácsnő táncra perdül.

Kicsit sajnálja, hogy nem lehet ott a színpadnál, de „tudok én itt is táncolni” – vigasztalja magát.

Elárulja, készített gyrost, fasírtot, rántott húst, rántott karfiolt, salátákat és édességeket. Már voltak nála ebédelni a vendégek.

sarkanypiknik-bodvalenken23-st

Kár, hogy csak egynapos

A színpadnál a bátrabbak már ropják a táncot. Két szám között a fürge lábú Váradi Anikót kérdezzük.

Elmeséli, hogy ő budapesti, ott tanulta meg a roma táncot, és nagyon sajnálja, hogy csak egynaposra zsugorodott a rendezvény. Szerinte mindenre van pénz, csak a kultúrára nincs. Mint fogalmazott, a Freskófalu-projektet is kitűnő kezdeményezésnek tartja, csak akkor lenne még jobb, ha valamiképpen munkahelyeket is biztosítana.

– Hegyi Erika –








hirdetés