Fel! Számolunk!

A tartozások felszámolásának egyik leghatékonyabb eszköze maga a felszámolás – mármint a hitelezőinek fizetni nem igazán tudó vagy nem akaró cégek felszámolása.

Érdekes módon az előbbiek vannak túlsúlyban, pedig a csődöt mondó cégekről a közvéleményben sokkal inkább a hamis vállalkozók képe él. Az olyanoké, akik eleve azzal a szándékkal kezdenek valamilyen üzleti tevékenységbe, hogy tisztességtelenül, mások kárán gyarapítsák bankszámlájukat. Ha csak egy ilyen bukkan fel a piacon, már az is sok, de persze nagyon messze állunk ettől az ideális számtól.

Tisztul az üzleti világ – állítják tehát egyik oldalról, s valóban, a szelekció időnként fantomcégeket, számlagyárakat buktat meg. A felszámolócégek vezetői munkájuk során olykor régi ismerősökkel is találkoznak, akik tíz év alatt három-négy céget is alapítottak és vittek csődbe – sportot űznek áldásosnak éppen nem mondható tevékenységükből.

 A kétes rekordokat döntögető felszámolási eljárásokban mégis ők a kisebbség, a többséget a gazdasági környezet rántotta magával önhibáján kívül – mondhatni: önkívületi állapotban vannak. Érthető: nekik sem fizetnek, ők is képtelenek fizetni, így aztán beborulnak, mint a sorba rakott dominók.

A csőd-specialisták idővel felismerhetővé és elkerülhetővé válnak, de mi tehet a vállalkozó a kiszámíthatatlan állammal? A jelek szerint a tervezhetetlenül módosított adók, a választási ciklusoktól gellert kapó milliárdos programok is sok nagy bukást okoznak.

– Nyéki Zsolt –