Farkasok járhattak a komlóskai bárányok és tehenek között

Farkasok járhattak a komlóskai bárányok és tehenek között
© Fotó: szenterzsebetut.hu
Komlóska – Összesen tizenkét báránynak veszett nyoma a betörés után.

Péntekre virradóra tizenkét báránynak veszett nyoma egy komlóskai állattartótól. Később két tetemet megtaláltak. A nyomok arra utalnak, ragadozók támadhatták meg az állatokat. A helyiek farkast emlegetnek, annál is inkább, mert nyílt titok, hogy a Zempléni hegységbe is visszatértek a csúcsragadozók.

Számunkra teljesen egyértelmű, hogy farkasok lehettek. -Köteles László

Számukra egyértelmű

– Számunkra egyértelmű, hogy farkasok lehettek – mondja Köteles László, Komlóska polgármestere. – Többen is jelezték már, hogy láttak farkasokat a környéken.

Az eset Komlóska külterületén történt, ahol egy helyi állattartó őrizte a jószágait, bárányokat és teheneket. A bárányok közül néhányan már vemhesek voltak. Köteles László szerint úgy történhetett az eset, hogy a ragadozók átbújtak a tehenekre méretezett villanypásztor alatt, és úgy támadták meg az állatokat. A megrémült tehenek menekülés közben átszakították a villanypásztort, a bárányok pedig szétfutottak. Eddig két tetemet találtak meg.

Megpróbáltuk elérni az állatok gazdáit is – aki egyébként a helyi vadászmester – de oldalzártánkig nem sikerült.

Természetesen megjelentek a helyszínen az Aggteleki Nemzeti Park illetékesei, akik hivatalosan nem nyilatkozhattak a vezetőség engedélye nélkül, aki péntek délután már nem tartózkodott a központban, így legkorábban a jövő héten tudunk információt szerezni arról, mit állapítottak meg a vizsgálat során.

A megyei kormányhivatalnál megtudtuk, az állategészségügyi szakemberek megkapták a helyszínről származó mintákat, azok feldolgozása még folyik.

Feltételezések

Több szakembert is megkerestünk, akik avatottak a csúcsragadozónak számító farkasokkal kapcsolatban, de csak név nélkül kívántak nyilatkozni, miután a konkrét esetről nincsenek helyszíni ismereteik.

Az első kérdés valamennyi esetben az volt, mennyire voltak megközelíthetőek az állatok, hiszen egy zárt akolba a farkasok nem tudnak behatolni. Megfelelő volt-e az a védelem, ahogy a bárányokat őrizték.

Az is felvetődött, talán azért kerülhettek lakott terület közelébe a ragadozók, mert a közelben korábban lezajlott hajtóvadászatok elkergették őket az életterükről. Akadt olyan szakember, aki felvetette, lehet, valamilyen ok miatt az alfa hím már nem része a falkának, és ilyen esetben felbomlik a vadászó falka megszokott rendje, ahol mindenkinek – hajtónak, kerítőnek, elfogónak – megvan a maga szerepe, és ilyen esetben más taktikához folyamodik a meggyengült csapat.

Megkérdeztük, előfordulhat-e, hogy kóbor kutyákból álló falka támadhatott. A szakemberek nem zárták ki ennek a lehetőségét sem, és azt is hozzátették, egy ilyen falka sokkal rámenősebb, óvatlanabb és gátlástalanabb, hiszen emberhez szokottak, így a farkassal ellentétben az emberek közelsége sem tántorítja el őket a vadászattól.

A felvetett kérdésekre a későbbiek folyamán természetesen visszatérünk.

Bánhegyi Gábor

Farkas

A farkas vagy szürke farkas (Canis lupus) a ragadozók családjába tartozó, kutyaféle állat. Egy már kihalt alfajából háziasították a kutyát. Az ember után a legnagyobb területen elterjedt emlős. Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálhatjuk képviselőit Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is. Az egykor összefüggő, hatalmas területen a túlzott vadászat következtében ma már csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn.



Sporthírek






hirdetés