Feröeri-magyar - A csapatkapitány próbálta meg tartani Sivicet

Miskolc - Diósgyőri szakember feröeri emléke: mint a kávéreklámban, kettő az egyben.A magyarok elleni keddi Európa-bajnoki selejtezőre készülő feröeri labdarúgó-válogatott játékosai általában csak az utolsó pillanatban csatlakoznak a nemzeti csapathoz, mivel még az aktuális mérkőzés előtti napon is dolgoznak. A feröeri válogatottban csupán néhány profi futballozik, a keret jelentős részének polgári foglalkozása van: Jónas Tór Naes nemrég fejezte be a jogi egyetemet, Atli Gregersen korábban újságíróként tevékenykedett, Hallur Hansson útépítő, Kaj Bartalstovu óvodában dolgozik, Pól Jóhannus Justinussen villanyszerelőként keresi a kenyerét, Fródi Benjaminsen pedig építkezési vállalkozó.

Utóbbiról, a feröeri válogatott 36 éves csapakapitányáról az egyik diósgyőri sportembernek is vannak emlékei, ugyanis a DVTK szakvezetője, Sivic Tomislav még focizott ellene, amikor a szigeten játszott, illetve dolgozott edzőként.

– Olyan voltam mint a kávé a reklámban: kettő az egyben. Labdarúgó és tréner, vagyis játékos-edző – mondta a diósgyőri szakvezető, aki arra a kérdésre, hogy miként került a Feröer-szigetekre a következőket válaszolta: – Vagy húsz éve, amikor a HK Kópavogur csapatában, Izlandon játszottam, tartottam ott egy nyári focisulit, és arra járt egy ember, aki előbb csak nézelődött, majd azt mondta, hogy tetszik neki, amit csinálok, és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem a Feröer-szigeteken dolgozni. De válasz helyett én is kérdeztem, azt hogy ez merre van. Nem sokkal később megtudtam, elmentem, és ott maradtam hat évet, pedig az elején azt mondták, hogy egy hónapig sem leszek ott.

Természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy miért nem jósoltak neki hosszú jövőt a szigeten.

– Mert, amikor elvállaltam a felkérést mondtam, hogy heti hat alkalommal kell találkozzunk, öt edzésre és a meccsre, ez pedig nem elég nagy váltásnak tűnt, a heti 2-3 alkalmas összejövetelekhez képest – mondta Sivic Tomislav, aki arra a kérdésre, hogy miként tudta ezt a többletmunkát elfogadtatni a játékosokkal, így felelt: – Akkor sem volt másképp, mint most, abban az időben is amatőrök alkották a csapatok kereteit, akik munka után jöttek focizni, az asztalostól kezdve, a tanáron át, a villanyszerelőig. Csakhogy az elején olyan edzéseket tartottam nekik, amelyeknek minden percét élvezeték, ki nem hagytak volna egyet sem. És, amikor ehhez az eredmények párosultak, még elszántabbak lettek, és partnerek voltak abban, hogy erősebb edzéseket is tartsunk.

[poll id="802"]

Hat éven át

Sivic Tomislav hat éven át, 1996 elejétől 2001 végéig dolgozott a feröerieknél, a 10 csapatos bajnokságból három együttesnél is megfordult, a VB Vágurnál kezdett, majd következett három esztendő a B36 Tórshavnnál, ahonnan a KÍ Klaksvíkhoz vezetett az útja. És, hogy figyelemmel kíséri-e még az ottani történéseket?

– Túlzás lenne azt mondani, hogy naprakész vagyok, akikkel én együtt játszottam, azok szinte kivétel nélkül abbahagyták már a focit, van, aki edzősködik, van, aki a szövetségben dolgozik – felelte a DVTK trénere. – De hogy ezzel ellentétest is mondjak: a mostani válogatott csapatkapitánya, Fródi Benjaminsen ellen még játszottam, mindig neki jutott a feladat, hogy vigyázzon rám, igaz, ebben nem volt valami sikeres…

És, hogy milyen esélye lehet a magyar együttesnek ezen a mostani meccsen?

– Nehogy eltévedjen valaki, ez nem lesz könnyű meccs, a feröeri nagyon becsületes, tisztességesen dolgozó nép, akik mindenbe százhúsz százalékot igyekeznek beletenni, és sokat is fejlődtek az elmúlt években, az eredmények ezt mutatják –jelentette ki Sivic Tomislav. – Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ott márciusban kezdődik a bajnokság, ami október végéig szokott tartani, és ilyenkor a szezon vége felé vannak a legjobb formában a játékosok. Nyugodtan vissza lehet keresni, hogy általában ebben az időszakban érték el a válogatottjukkal azokat az eredményeket, amelyek a meglepetés kategóriába sorolhatók. Nagyon szeretik arrafelé a focit, az ötvenezres lakosságlétszámból, van, hogy 5-6 ezren is kimennek egy válogatott meccsre, már csak azért is, mert nagyon erős lokálpatriotizmus él bennük. Hogy mást ne mondjak: a nagy nemzeti ünnepükön, július 29-én, amikor mindenki népviseletben mutatkozik, az ötvenezres szigeten 100 ezren is vannak, mert ekkor mindenki hazajön, elhozza a családját, éljen bármerre is világban. Szóval erős bennük az összetartás, összetartozás iránti vágy, és komolyan gondolnak mindent, amibe belekezdenek, így komolyan kell őket venni a labdarúgópályán is.

ÉM-BCS

A magyarokról

Azt is megkérdeztük Sivic Tomislavtól, hogy mennyire tetszett neki a szombati, Románia elleni meccse a magyar válogatottnak, illetve, hogy milyennek látta a csapatban helyet kapott két diósgyőri labdarúgót, Elek Ákost, és Kádár Tamást.– Nekem tetszett a magyar együttes, láttam, hogy van összetartás, volt csapat, csapatjáték, küzdelem egymásért, a sikerért. A két diósgyőri fiúval pedig nagyon elégedett voltam, büszke vagyok rájuk, sokat tettek hozzá a meccshez, megérdemlik az elismerést – összegzett a DVTK vezetőedzője.