Ezüstöt, rumot és szivart hoztak haza Havannából

Akt.:
A mester és tanítványa
A mester és tanítványa
Miskolc, Havanna – Hazaérkezett Kubából Gercsák Szabina cselgáncsozó és mestere, Flórusz János.

A riói olimpiai kiküldetésért küzdő kiválóság – aki a Hell Miskolci Judo Club tagja – a Havannában rendezett Grand Prix-viadalon kiharcolt második helyével 180 pontot gyűjtött és nagyot lépett előre a ranglistán.

Ötvenéves autók

– Úgy éreztük magunkat Kubában, mintha itthon az 1960-as éveket írtuk volna – közölte Flórusz János. – Egy szabályok nélküli országban jártunk: az emberek üldögélnek az utcákon vagy a házaik előtt, és nézelődnek. Reggel már fieszta van, s ez egész nap tart. Üzleteket nem lehet látni, feketekereskedelem zajlik mindenhol, kéz alatt megy minden, beleértve a kapható árukat is. Az emberek nyugodtak, nem idegesek, ott tényleg megállt az élet. Az utakon a több évtizedes Ladák, Volgák, Moszkvicsok és az ötvenes években gyártott amerikai járgányok közlekednek.

Azt tapasztaltuk, hogy az emberek beletörődtek a sorsukba, nincsenek nagy társadalmi különbségek. Ajándékba rumot hoztunk és szivart, Szabina pedig természetesen ezüst színű érmet, hiszen a dobogó második fokára léphetett fel. Szólnom kell még a csarnokról, ahol szerepeltünk: a létesítményt a ’60-as években húzták fel és meg is maradt azon a szinten. Erről csak annyit, hogy a szabadban lógtak a vezetékek a falon, a többit pedig hagyjuk…

A havannai nagyszabású versenyen hatvankilenc ország több mint négyszáz judósa vett részt. A 70 kilós mezőnyben – ebben indult Gercsák Szabina is – huszonhárman léptek tatamira.

Judogit cserélt

– Párizsból direkt módon repültünk Havannába, utunk tizenegy óráig tartott – folytatta Flórusz János. – A leszállás után három órát vett igénybe a hivatalos ügyintézés: az útlevél-ellenőrzés, a vámvizsgálat, a csomagok kontrollja, a vízum ellenőrzése. Meg kellett mondanunk, hogy milyen és mennyi pénz van nálunk, vagyis mit viszünk be. Gépünk legalább ötszáz embert vitt Kubába, s a sor egyenként haladt. Szereplésünkről röviden: az ezüsttel elégedettek vagyunk. Szabinának a döntőig négy mérkőzése volt, valamennyit iponnal nyerte, majd jött a finálé. Előtte olyan tortúrának voltunk kitéve, mint még soha.

Az történt ugyanis, hogy valamelyik meccse közben megszakadt a ruhája a hátán, s ilyenkor a szabályok szerint a „hiányosságot” meg kell szüntetni, azaz meg kell varrni vagy ki kell cserélni a judogit. Az első megoldást gyorsan elvetettük, hiszen nem volt varrógép, maradt az öltözékcsere. Bementünk a raktárba, ahol találtunk ruhát, de sajnos csak nagyobb méretűt. Szabinának nem volt más választása, fel kellett vennie, s ezzel izraeli ellenfele némi előnyhöz jutott, hiszen egy nagyobb méretű felszerelést könnyebb megfogni.

Egy pillanatig sem állítom, hogy ezen múlt az aranyérem, de az tény, hogy ez a ruhacsere kizökkentette tanítványomat a rendes „kerékvágásából”. Meccsének végén pedig még egy igazságtalan ítélet is született ellene: támadása közben hagyta el a szőnyeget, ennek ellenére sidóval büntették. Ha ez nincs, akkor nyert volna… Már mindegy, a történteket nem tudjuk megváltoztatni, túltettük magunkat rajta, majd legközelebb jobban figyelünk mindenre.

Kolodzey Tamás

 


Párizs következik: ötszörös szorzóval

Gercsák Szabina legközelebb a párizsi Grand Slam-versenyen áll rajthoz. Ez a viadal ötszörös szorzójú lesz, vagyis 500 pontot ér majd az első helyezés. A sportoló és mestere február 6-án repül a francia fővárosba, ahol másnap lép tatamira.



További hírek a Sport kategóriából