Ezrek hagyják ott az iskolát

Akt.:
Közmunkások - illusztráció
Közmunkások - illusztráció - © Fotó: ÉKN-archív
Borsod-Abaúj-Zemplén – Szakképzés vagy közmunka? A napi gondokkal küzdők az utóbbit választják.


Sok fiatal hagyja ott 16 éves korában az iskolát azért, hogy közmunkás lehessen – jelezte lapunknak több megyénkbeli polgármester is. A probléma egyik forrása, hogy 2011-ben leszállították az iskolakötelezettségi korhatárt 16 évre. A napi megélhetéssel küzdő szülők pedig úgy gondolkodnak: a gyerek dolgozzon inkább közmunkában, mint szakmát tanuljon, hisz ez utóbbi a családnak kiadást jelent.

A jövő nem a köz­munka, hanem a valódi munka. Sivák János.

Az elmúlt héten Rakaca polgármestere, Kiss Béla beszélt erről az Észak-Magyarországnak, amikor azt kérdeztük tőle, a településen tavaly miért emelkedett 44 százalék felé a munkanélküliség. Akkor elmondta: a középiskolás diákokat utazási támogatással, kollégiumokkal, a dolgozó fiatalokat pedig munkásszállókkal kellene segíteni, hogy a városban tanulni, dolgozni tudjanak.

Meggyőzni őket

Bizony, nem egyedi problémáról van szó. Ezt erősítette meg lapunknak Sivák János, Gönc polgármestere is. Vázolta: az 1200 fős városban 270 közmunkás van, ami azért gond, mert minden napra 8 óra értelmes munkát nehéz adni ennyi embernek.

– Minden fórumon arról próbálom meggyőzni a szülőket, hogy tartsák iskolában a gyereküket a képzés végéig, hiszen a jövő nem a közmunka, hanem a biztos megélhetést jelentő, valódi munka. Ennek ellenére azt mondják: „ha a gyerek nem szeret iskolába járni, ne járjon”. A nappali képzésből kikerült fiatalok aztán regisztrálnak a munkaügyi központba, majd jelentkeznek közmunkára. Ha van lehetőség, őket is felveszem – mondja a polgármester. Hozzáteszi: számukra még ott a felnőttképzés, de sokan ezekre a tanfolyamokra sem azért járnak, mert érdekli őket a tanulás, hanem mert megélhetési támogatást kapnak érte.

Lassítani

Érdeklődtünk az abaújszántói Bárczay János Mezőgazdasági Szakképző Iskolában is. Az iskola igazgatója, Néposzné Gombás Katalin úgy fogalmazott: bár tartottak attól, hogy amikor leszállították a korhatárt, sokan otthagyják az iskolát, de ez nem így történt. Csak azokat a diákokat vitték el a szülők, akik azelőtt is sokat hiányoztak és nem vették komolyan a tanulást. Tud azonban olyan szakképző iskolákról, ahol tömeges volt a lemorzsolódás. Véleménye szerint a sikeres szakképzéshez lassítaniuk kellene az általános iskoláknak. Mert ma nagy gond, hogy a diákok jelentős része nem tud megfelelően írni, olvasni és számolni.

– És nem a kétismeretlenes egyenletekről beszélek, hanem a szorzásról, osztásról és százalékszámításról – fogalmazott az igazgató.

Februárban felröppent a hír, hogy a kormány visszaállítaná a tankötelezettség határát 18 évre, de ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta.

ÉM-HE