Ez nem a házunkról szól!

Ez nem a házunkról szól!
Miskolc – A nyugállományú ezredes szerint az önkéntes tartalékos rendszert lehetne bővíteni.

Galuska László nyugállományú ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokaként ment nyugdíjba egy évtizede.

A szülők sokszor megköszönték, amit a fiaikért tettünk.
Galuska László

– 37 évig voltam katona, ebből több mint két évtizedet a katonai közigazgatásban töltöttem – mondta lapunknak a katonatiszt. – Kiegészítés, mozgósítás, hadseregszervezés. Végigjártam a ranglétrát, úgy mentem nyugdíjba, azaz ismerem a folyamatot addig, amíg megszüntették a sorkatonai szolgálatot.

Megszűrték a férfiakat

Milyen volt az a 20 év a „hadkiegen”? – kérdeztük.

– Mi mindig a másik oldalán álltunk, hiszen mi soroztuk azokat a fiatalembereket, akiket be lehetett hívni – magyarázta. – A magyar férfi lakosság olyan egészségügyi szűrőn esett át, ami lehet, hogy hiányzik is mostanság. Sok fiatalembernek volt olyan betegsége, ami akkor derült ki és utána gyógykezelték. Testileg és szellemileg is számba vettük az egészséges fiatalokat, az utolsó másfél évtizedben pszichikailag is. Akit nem gondoltak a pszichológusok alkalmasnak, nem is kaphatott fegyvert a kezébe. Hiszen arról volt szó – és ma is arról van szó –, hogy lehet-e fegyvert adni a kézbe, teszem azt éles fegyvert őrségbe. Csak egy billentyűt kellett elmozdítani, és ölni, rombolni lehetett vele. Erről kellett döntenünk az alkalmasság kapcsán.

Már akkor is a húsz százaléka

Galuska Lászlótól megtudtuk, hogy a besorozott sorköteleseknek a húsz százaléka alkalmatlan volt akkor a sorkatonai szolgálatra.

– Hangsúlyozom még egyszer: testi és szellemi szempontból – mondta. – Akkoriban is sok volt az asztmás és cukorbeteg fiatalember, de voltak szív- és érrendszeri betegek is. Ez azóta szerintem csak rosszabb lehet, viszont az állami egészségügyi szervek felé ezt jeleznünk kellett betegségcsoportok szerint.

A „hadkieg” egykori parancsnoka arról beszélt az Észak-Magyarországnak, hogy a hangosabbaknak „egy picit letörték a szarvát”, míg aki egy kicsit mulyább volt, annak önbizalmat adtak. Nem mellékesen kollektív, baráti, egymást segítő bajtársi szellemet próbáltak beléjük nevelni. Ez azért nagyon fontos, mert harctéri esemény kapcsán, ha menekülni kell, akkor nem egy emberről, hanem alegységekről van és volt szó.

– A szülők leszereléskor sokszor megköszönték, amit a fiaikért tettünk – tette hozzá.

Nem biztos, hogy jó döntés volt

Nyugállományúként szerinte két oka lehet annak, amiért időről időre szóba kerül a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése.

– Egyrészt nem biztos, hogy a politika jól döntött, amikor megszüntette a sorkatonai szolgálatot – vélte a nyugállományú ezredes. – Látszik, hogy a természeti vagy ipari katasztrófák kapcsán nincs egy megfogható kis állomány, amelyhez hozzá lehetne nyúlni. Olyan, amely technikailag is fel van szerelve. Ugyanakkor a világban kialakult helyzet is oka lehet. Az államnak kell egy olyan szervezet, amely képes megvédeni a határait és állampolgárait, de az anyagi és minden egyéb javakat is. Ami kivitelezhető, az az önkéntes tartalékos rendszernek valamilyen formában történő kibővítése és létszámban való gyarapítása. Nem kell visszaállítani a sorkatonaságot, ám akár önkéntes formában és alapon megoldható lenne, mert itt nem rólam, a házamról vagy az autómról van szó, hanem a hazáról, a fennmaradásunkról.

Juhász-Léhi István


Sorkatonai szolgálat: élt 135 évet

Az általános hadkötelezettséget Magyarországon 1868-ban vezették be. A hadkötelezettség 21 éves kortól kezdődött, ezt 1939-ben leszállították 18 évre.

A sorkatonai szolgálat fennállása alatt sohasem örvendett különösebb népszerűségnek, bár a jelentős létszámú sorállomány által képviselt költséghatékony fizikai munkaerő a civil társadalom szempontjából is gyakran hasznot hozott, például a katasztrófavédelemben vagy a nagy állami építkezések és mezőgazdasági betakarítások alkalmával történt „bevetéseken”.

A hosszas szakmai és társadalmi viták kezdetben a sorkatonai szolgálat terheinek (időtartam, kötöttségek stb.) enyhülését, illetve alternatív (fegyvertelen, polgári) szolgálat lehetőségét eredményezték. Később a civil nyomásgyakorlás és az időközben egyre nyilvánvalóbbá váló gazdaságossági problémák miatt, a parlament határozata értelmében 2004. november 3-án, 135 éves hagyomány után megszűnt a békeidőben alkalmazott sorkatonai szolgálat intézménye. A Magyar Honvédség ezután megkezdte a haderő önkéntes, hivatásos, szerződéses alapon történő átalakítását.









hirdetés