Ez egy párja nincs piac: séta a Búza téren

Ez egy párja nincs piac: séta a Búza téren
Miskolc – Az ünnepélyes átadás utáni első igazi piaci napon, szombaton hatalmas nyüzsgés a Búza téri piacon. És a falakon túl… 

„Most vagyok itt először, nem bírja az agyam befogadni” – hallom kiszakadni egy idegenből a gondolatot, amely bennem is megfogalmazódott szombati piaci sétánk kezdetén. Minden olyan új, olyan más, s hatalmas a nyüzsgés. S minthogy már ide felé, a sárga buszon is azt hallottam a falumbeli gombaszedő asszonyoktól, hogy ők bizony az utcán kénytelenek eladni a portékájukat, először az új piac mögötti területet vesszük szemügyre.
Az aszfaltra kiterigetett nejlonokon leginkább gombahalmok, egy-két idős asszony előtt csak néhány csomónyi petrezselyemzöld, pár zacskó dióbél.

Az aszfaltról

– 32 évet dolgoztam le Lyukóbányán, 26 ezer 400 forint a nyugdíjam, hát rákényszerülök a kiegészítésre. Én nem megyek lopni, inkább gombát szedek. Csakhogy annak a szezonja nem folyamatos, hogy tudnám én kifizetni ennek az árából a 17 ezer forintos helypénzt egy négyzetméter asztalért odabenn?! – panaszolja Virág Józsefné. – Kódussá teszik a szegény embert! A vasgyárin olcsóbb lenne, de oda meg nem hajlandó kijönni a gombavizsgáló. Ha meg már itt bevizsgáltatom, megint menjek vissza?! Így is kétszer 300-at fizetek a buszon.
– Megmondom, ki tudja kifizetni, s miből – szól bele a beszélgetésbe egy aranyakkal felékszerezett férfi, a szomszéd „placcról”. – Az, aki tőlünk felvásárolja 150-ért kilóját, s odabenn 800-ért árulja. Ezt akadályoznák meg!
A felvetésre, miért nem fognak össze, s bérelnek közösen helyet odabenn, nem kapunk választ.
Egy őstermelő elmondja, ő a virág-nagybanin próbálkozott, de oda senki nem ment, rajta maradt a kevéske portékája. Arra számít, itt legalább annyi összejön, amennyit amott helypénzért kiadott.
– Elsajnálják az embertől azt a kis pénzt. Nem tudom, hogy fizetem ki a 17 ezres gázszámlámat!
A petrezselyemzöldet úgy kínálja: vegyék, ki mennyit ad érte. Ezt hallva egy pillanaton belül el is viszik mind: egy férfi 10-et, egy asszony 20-at ad csomójáért.
Minthogy többen spionnak néznek (s neveznek), jobbnak látjuk beljebb kerülni.

Aki éhes-szomjas…

Egy helyütt már működik a falatozó. Az után érdeklődtünk egy gyakorta piacon étkezőtől, tapasztalt-e drágulást.
– Fogalmam sincs: ha itt jár az ember, és éhes, szomjas, akkor nem nézi az árát.
A tulajdonos állítja: egyelőre nem drágítottak, egészen addig nem is fogunk, amíg a hús vagy a kenyér ára nem emelkedik.
– Sokkal kulturáltabbak a körülmények. Persze sok múlik a takarításon, mert az emberek nem változtak. Már most is többen a fal mellett végezték el a dolgukat az italos soron. Ugyanannyit fizetünk egy négyzetméterért, mint régen, de az eredeti tarifára rátettek havi 2500 közös költséget. Remélem, ki tudjuk gazdálkodni, most még nagy a forgalom, de fogalmam sincs, hogyan hat majd a pénzügyi válság.
Egy asztalnál ismerős arc: a kisgyőri Kalivoda Józsefné. Előtte gombahalmok. A vargányának 2500 kilója, a rizike 800.
– Ez kisgyőri mind, tinóru ilyenkor nem is terem máshol – válaszolja a felvetésre, nem tán a „kintiektől” vásárolta fel. – A barátnőmmel ketten béreljük a helyet, ő zöldséggel is foglalkozik. Egyedül nem bírnám. De az már igaz, össze se lehet hasonlítani a régi meg az új piacot.

Arcok, gondolatok, tények

Tombácz István, zöldség-gyümölcs kereskedő: Csak pozitívumokat tudok mondani a megújult piacról. Egyébként nekem évek óta Domoszlóról szállítja ugyanaz a termelő a szőlőt. Elárulhatom: a Saszlát 90 forintért veszem át, és 148 forintért adom. de van olasz is, az 320-ba kerül.

Stipula Zoltán, húsbolti eladó: A nyitás óta egyfolytában nagy forgalmat bonyolítunk. Persze, nem is csoda, sok az érdeklődő az új iránt, bennünk pedig nem csalódnak: szép az árunk és szerintem olcsó is. Számunkra is öröm itt dolgozni.

Skalitzki Diána, virágüzlet-tulajdonos: A vártnál nagyobb a forgalom, nagyon mennek a mécsesek is. Az aluljárón túl? Ne gondolja, hogy azok árulnak ott a bódékban, akiknek nem futotta a piaci bérletre! Több zöldséges, sőt virágos, akinek itt van boltja, ott is próbálkozik. Több lábon kell állni!

Takács Imréné,kecsketej-termelő: Jó piac volt ma, szinte mindent eladta, kivéve ezt a pár cikk sajtot. Ezt a tejcsarnoki részt még nem adták át, de a hűtőládákat már beüzemelték. Csak hát meg is van az ára a szépségnek-jóságnak. Próbálunk összeállni, hogy ki tudjuk fizetni.

Vásárlók, névvel, arc nélkül

Nagy Istvánné (Miskolc): Alaposan bevásároltam, pár forint híjján egy tízezrest hagytam itt. Vannak persze régi arcok, akik hiányoznak, de vannak régi piacosok is, meg persze teljesen újak is nyitottak üzleteket. Szerintem, legalábbis egyelőre, még kifejezetten jónak mondhatók az árak is.

Zsigmondné Kiss Andrea (Szendrőlád): Egyáltalán nem tudtunk arról, hogy itt milyen változás folyik, bár láttuk, hogy körül volt paravánozva egy ideig. Nem szoktunk ide járni vásárolni, de most, hogy a buszra várakozunk a kislányommal, idecsalogatott a látvány. Igazán nagyon szép a környezet, s nagy a választék.

Nagy Béla (Miskolc): Olyan széles a választék, s olyan kedvezőek az árak, hogy még az ismert áruházláncnál, amelynek rendszeres vásárlói vagyunk, is olcsóbban be tudtuk szerezni, ami kell. Ha így marad, azt mondom, amíg bír az ember – hiszen 86 éves vagyok – még a Győri kapuból is érdemes ideutazni.

 

  • Nézze meg a fotókat: Körséta a megújult Búza téri piacon 2008.10.20.
  • Kapcsolódó cikkek:

    Nézőpont: A piac
    A piac számomra évtizedeken át maga volt az állandóság. Ugyanott vettem asszonyként a hordóskáposztát, mint kislánykoromban az édesanyámmal. Ugyanott találtam meg a gomolyát, ugyanott a gombát, a száraztésztát…Szalóczi Katalin jegyzete.

    Új piac a Búza téren: mi lesz a “cigi-cigisekkel”?
    Szép az új piac. Vagyis inkább: modern, igényes. Belekerült 3 milliárdba, tehát lehet is szép, modern, igényes. De amire továbbra sem látszik megoldás: mi lesz a cigi-cigi-cigisekkel?OlKa jegyzete.

    Megnyílt az új, Búza téri piac
    Megnyílt Miskolc új piaca: 13 ezer négyzetméteren várják a vevőket. 








    hirdetés




    hirdet�s