Európai Parlament: a lengyel alkotmánybíróságot korlátozó jogszabályváltozások veszélyeztetik a demokráciát

Akt.:
Brüsszel/Strasbourg – Az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabályváltozások veszélyeztetik a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot – áll az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szerdán elfogadott határozatban, amelyben a képviselők aggodalmuknak adnak hangot a törvénymódosítások miatt.

Az EP strasbourgi plenáris ülése a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális, a radikális baloldali és a zöld frakció közös határozati javaslatát 513 igen szavazattal, 142 ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadta el.

A határozat szövegében a képviselők hangsúlyozzák: a közelmúlt lengyelországi fejleményei aggodalmakra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy az alkotmánybíróság képes-e betartatni az alkotmányt és garantálni a jogállamiság tiszteletben tartását.

Az állásfoglalás határozottan felszólítja a varsói kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget a Velencei Bizottság márciusi ajánlásainak, és tartsa tiszteletben az alkotmánybíróság ítéleteit. Ezzel arra utalnak, hogy bár a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a róla szóló törvény vitatott módosítását, a kabinet közölte, hogy az ítéletet nem teszik közzé a hivatalos közlönyben, és így nem is válhat hatályossá.

A dokumentumban a képviselők támogatásukról biztosítják az Európai Bizottságot, amely a Lengyelország elleni jogállamisági mechanizmus keretében strukturált párbeszédet indított annak tisztázására, hogy fenyegeti-e rendszerszinten veszély a demokratikus értékeket és a jogállamiságot. Felszólítják emellett a brüsszeli bizottságot, hogy ha Varsó nem tesz eleget a Velencei Bizottság ajánlásainak, akkor indítsa el a jogállamisági eljárás második szakaszát.

A szövegben arra is kitérnek, hogy az európai intézményeknek szorosan figyelemmel kell követniük a lengyel kormány más lépéseit is, ugyanis az “alkotmányos válság mellett léteznek egyéb olyan kérdések is, amelyek komoly aggodalmat keltenek az Európai Parlamentben, ugyanis sérthetik az európai jogot és az alapvető jogokat, köztük a nők jogait is”. Ezzel valószínűleg a lengyel abortusztörvény esetleges módosítására utal az EP.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője kedden leszögezte, a határozattervezet készítői nem Lengyelország ellen, hanem a jogállamiság mellett foglaltak állást. “Erős Lengyelországra van szükségünk az EU-ban, de az új kormány sajnos olyan utat követ, amely megfoszt minket egy ilyen erős Lengyelországtól” – mondta a politikus. A határozatra egyébként a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja, amely az Európai Néppárt frakciójához tartozik, nemmel szavazott.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport (SD) vezetője kifejtette: Lengyelországnak nem volt kötelező csatlakoznia az Európai Unióhoz, de miután már ezt önként megtette, nem sértheti meg a közösség értékeit és alapelveit. “Nem hunyhatunk szemet más, aggasztó és visszalépést jelentő intézkedések sora felett, mint az abortusz esetleges kriminalizálása, a médiatörvény, vagy a titkosszolgálatokra és a rendőrségre vonatkozó szabályok módosítása” – közölte Pittella.

Az EP liberális frakcióját (ALDE) vezető Guy Verhofstadt közleményében hangsúlyozta, az állásfoglalás közös elfogadása azt az üzenetet küldi, hogy az Európai Parlament nem marad tétlen az európai alapelvek, értékek és törvények megsértése esetén. Hozzátette, “az európai értékek tiszteletbe tartása nem választás kérdése, hanem kötelezettség”.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, volt lengyel kormányfő ugyancsak bírálta a varsói kormányt. “Van egy javaslatom, habár nem vagyok a lengyel kormány tanácsadója, és kétlem, hogy a lengyel kormányt érdekelnék a tanácsaim, ez azonban egy általános jellegű tanács: ha a hatalom nem szeretné, hogy a nemzetközi közvélemény a tevékenységével foglalkozzon, akkor ne adjon rá okot. Ma túl sok van ezekből az okokból” – fogalmazott Tusk.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja úgy vélte, hogy a “demokratikusan megválasztott lengyel kormány ellen indított politikai támadás kontraproduktív”. A képviselőcsoport elutasítja a Lengyelországgal szemben alkalmazott kettős mércét – hangsúlyozták.

A képviselőcsoport álláspontja szerint az Európai Parlament nem szólhat bele egyes országok alkotmányos rendjébe. “Az elfogadott határozat nem írhatja felül a lengyel emberek demokratikus döntését, a határozat kizárólag az indulatokat fogja felkorbácsolni. Ez árt Lengyelországnak, visszaüt a kezdeményezőkre, aláássa az Európai Parlament hitelességét, és elvonja a figyelmet az európai értékeket valóban fenyegető migránsválságról és a kényszerbetelepítések kérdéséről” – olvasható a kommünikében.

A lengyel kormánypártot is tagjai közt tudó Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója, s a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus képviselőcsoport is benyújtott a témában egy-egy alternatív határozattervezetet, de hiába.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az őszi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság (PiS) pártot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Az Európai Parlament egyébként szerdán elutasította azt a lengyel személyt, aki a varsói kormány az Európai Számvevőszék tagjának javasolt. Janusz Wojciechowski a kormánypártot, a PiS-t képviseli, s noha megígérte, hogy ha megválasztják, teljesen függetlenként végzi majd munkáját, a képviselők 358 nem szavazattal 288 igen ellenében leszavazták. A vele egy időben javasolt szlovén, lett, cseh és szlovák jelölteket viszont jóváhagyták.

– MTI –








hirdetés