Európai Bizottság: Görögországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak is további erőfeszítéseket kell tennie a hiánycsökkentésre

Brüsszel, 2012. május 30., szerda (MTI) – További erőfeszítésekre ösztökélte az Európai Bizottság szerdán Görögországot, Spanyolországot és Olaszországot is a pénzügyi konszolidációs folyamat terén, az államháztartási hiány leszorítása érdekében.

Azokról az euróövezeti államokról van szó, amelyek a nemzetközi pénzügyi piacok szemében a legnagyobb kockázattal fenyegetnek az adóssághelyzet további romlásának esélye miatt.

Brüsszelben kiadott gazdasági országértékeléseiben és ajánlásaiban az uniós végrehajtó testület mindhárom országnál méltatta az eddig elért eredményeket, ugyanakkor további feladatokat állapított meg számukra.

Görögországnak további külső pénzügyi támogatásra lehet szüksége. Az értékelés arra sürgeti Athént, hogy hajtsa végre a korábban elhatározott reformokat, valamint a takarékossági és konszolidációs programot. A bizottság hangoztatta, hogy ezen múlhat az ország középtávú gazdasági teljesítménye, hiszen idén már így is 4,7 százalékos gazdasági visszaesés várható. Ettől függ az átfogó nemzetközi pénzügyi támogatás folytatása is – tette hozzá.

Spanyolországnál a bizottság kilátásba helyezte, hogy egy évvel meghosszabbítja a GDP-hez viszonyított 3 százalékos uniós hiányküszöb elérésére megszabott határidőt. Ez esetben Madridnak a jelenleg tervezett 2013 helyett csak 2014-re kellene teljesítenie a hiány leszorítását. Olli Rehn pénzügyi biztos azonban jelezte: a határidő kitolása csak akkor lehetséges, ha a spanyol kormányzat olyan programot készít a következő két évre, amely garantálja a kiadási szigort.

Spanyolország az egyetlen euróövezeti állam, ahol a bizottság idén és jövőre is gazdasági lassulást vár – emlékeztetett Rehn.

Olaszországot a bizottság elsősorban arra sürgette, hogy tegyen többet az adómegkerülés elleni fellépésben és a feketemunka elleni harcban.

Az államháztartási hiány tekintetében az uniós végrehajtó testület három országot a pozitív oldalon is kiemelt.

Németország és Bulgária esetében javasolta, hogy az uniós pénzügyminiszterek szüntessék meg a túlzott hiány miatti eljárást, mert a deficit tartósan a küszöb alatt tartható. Magyarország esetében pedig azt kezdeményezte, hogy a pénzügyminiszteri tanács oldja fel a kohéziós alapok folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést.

A többi EU-tagállam közül a külső pénzügyi támogatásban részesített Írország és Portugália esetében ugyancsak a reform- és konszolidációs programok véghezvitelét sürgette a bizottság, a fennálló kockázatokra is figyelmeztetve.

Franciaország esetében Rehn fontosnak mondta, hogy Párizs is tegyen kiigazító lépéseket a hiánycélok elérésének garantálására. Hozzátette, hogy ez teljes mértékben “kivitelezhető”.

Hollandia jövő évi költségvetési célkitűzésit a bizottság optimistának minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy a szeptemberre kitűzött előrehozott választások kockázatot jelentenek a tervek teljesülésének szempontjából.

Belgiumnál a bizottság további intézkedéseket lát szükségesnek a hiánycélok tartására, elsősorban a bérekhez és az életkorhoz köthető költségek csökkentésére.

Az Európai Bizottság minden egyes EU-tagállam számára “országspecifikus ajánlásokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy gazdaságpolitikájuk idén minél inkább összhangban legyen a tavasszal állam- és kormányfői szinten elhatározott uniós növekedési és versenyképességi célkitűzésekkel. Az országra szabott ajánlásokat – amelyek legtöbb esetben az államháztartás és az adózási, nyugdíjügyi, közigazgatási, szolgáltatási strukturális reformok, valamint a munkaerő-piaci kérdések terén születtek – a tervek szerint júliusban véglegesítik a tagállamok pénzügyminiszterei.

A bizottság idén már értékelte a tavalyi ajánlások teljesítését is. Általános megállapítása szerint a tagállamok komoly erőfeszítéseket tettek az ajánlások teljesítésének érdekében, bár sok esetben ez csak részlegesen sikerült.

– MTI –








hirdet�s